Szeptember utolsó napja az Erzsébet téren

Szép, őszi délelőtt volt. Az aranybarnára sárgult lombok még fent voltak a fán, de csak azért, hogy a fák tövében tipegő galamboknak árnyékot nyújtsanak…Iskolások rohantak át a parkon, a padokon elfáradt idősek pihentek. A szerelemlakatok még egymáshoz koccantak, amikor újabb lakattal bővült a kerítés… A virágágyások ezer színben pompáztak, ügyet sem vetve a búcsúzó nyárra, s az alváshoz vetkőző öreg fákra az Erzsébet téri parkban. Egynyáriak, legyintett a legöregebb fa, aki tudta, hogy hamarosan feltámad a szél, elered az eső, megfagy a talaj s a viruló virágágyást hófehér hótakaró fedi be. Az ő álmuk örök lesz, a fák azonban, a bokrok, a park tavasszal újra felébred és magára ölti szép, új ruháját.  

Fotó: Juhász Melinda