Szerződést bontanak a Mahir Cityposter Kft.-vel

Szerződést bont a több mint hétszáz budapesti hirdetőoszlopot üzemeltető Mahir Cityposter Kft.-vel a fővárosi önkormányzat – döntött a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén.

    A döntés szerint a szerződést október 31-ével mondja fel a fővárosi önkormányzat, és egyben felszólítja a céget, hogy a rendkívüli felmondást tartalmazó értesítésben megjelölt időponttól számított hatvan napon belül bontsa el a szerződés keretében telepített hirdetőoszlopokat.
    A testület 22 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett hozta meg döntését a szerződés rendkívüli felbontásáról.
    Az előterjesztés szerint – amelyet Kocsis Máté önkormányzati és rendészeti tanácsnok, valamint Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes jegyez – a cég 761 hirdetőoszlopot működtet Budapesten. A szerződést nyilvános pályázat alapján 25 éves határozott időtartamra kötötték még 2006 szeptemberében.
    A helyszíni ellenőrzések megállapították, hogy a Mahir a légszennyezettséget mutató oszlopait a tulajdonosi hozzájárulástól eltérő helyszínekre telepítette és azok egyáltalán nem felelnek meg a pályázatban vállalt feltételeknek, továbbá az internetes terminált tartalmazó kombinált oszlopok helyett vezeték nélküli (wifi-s) internetelérést biztosító oszlopokat telepítettek. Ezek használatához saját eszközre van szükség, így az ilyennel nem rendelkezők számára az internet elérése nem biztosított.
    A javaslatban rámutattak arra is, hogy a hirdetőoszlopokra vonatkozó hatályos díjszabásból kiindulva a főváros az évi 45 millió forintnál nagyságrendileg jelentősebb, a hirdetőoszlopokon megjelenő plakátok méretétől függően 73 és 125 millió forint között bevételre tehetne szert. A Mahir-szerződés azonban nemcsak a 761 hirdetőoszlop tekintetében, hanem az ezek 50 méteres körzetében lévő közterületek vonatkozásában is kizárja azt, hogy a főváros realizálhassa a rendelet szerinti lehetséges bevételt.
    “A szerződés fenntartása és a fővárosi közterületek ilyen módon történő hasznosítása a fentiekre tekintettel fontos közérdeket sért, mivel egyoldalúan és súlyosan korlátozza a fővárosi közterületek feletti rendelkezési jogot, és az önkormányzati törzsvagyonnak a hatályos közterületi rendelet hatékony és gazdaságos hasznosítását” – fogalmaztak az előterjesztésben.
    Továbbá az előterjesztők szerint a Mahirrel kötött megállapodás a fővárosi önkormányzat hátrányára egyoldalúan és súlyosan aránytalan módon határozza meg a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket. A szerződés több rendelkezése, illetőleg annak egésze tekintetében merülhet fel alappal a jó erkölcsbe ütközés miatti semmisség, ezáltal az egyoldalú megszüntetés megfontolásának szükségessége – írták.
    Tarlós István főpolgármester elmondta, hogy az említett szerződés szövegszerű tartalmáról 2006 márciusában döntöttek, azt néhány nappal az akkori önkormányzati választások előtt kötötték meg, 2006. szeptember 28-án.
    Megjegyezte, lehet olyan kísérleteket tenni, hogy miért nem találták meg korábban ezt a szerződést, de a Fővárosi Közgyűlés el volt foglalva olyan ügyekkel, mint a 4-es metró szerződései vagy a közműcégek privatizációs szerződései.
    Tarlós István kitért arra, hogy az akkori MSZP-SZDSZ-es városvezetés idején döntöttek a szerződésről, és ők is kötötték meg.
    Gy. Németh Erzsébet (DK) arról beszélt, az előterjesztés nem a szerződést kifogásolja, hanem azt, hogy a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó cég nem teljesíti az abban foglaltakat. Erről a jelenlegi városvezetésnek tudnia kellett volna – jegyezte meg. Hozzátette, hogy azt gondolja: a fővároshoz is érkezett egy megkeresés, hogy a Simicska Lajos minden egyes érdekeltségébe tartozó szerződést fel kell mondani.
    Tarlós István válaszul azt mondta, hogy annak idején Gy. Németh Erzsébet is megszavazta a szerződést, és 2006 és 2010 között az MSZP-SZDSZ-koalíció vezette a fővárost, tehát négy évig nem vettek észre semmit.
    Karácsony Gergely (PM) arról beszélt, hogy rendkívül előnytelen volt a szerződés és annak végrehajtása a főváros számára, és nehéz meggyőzni őt arról, hogy ennek eddig nem voltak tudatában.
    Tarlós István erre reagálva elmondta, hogy az ügyben feljelentés is volt korábban, de az nem állt meg, így nem volt különösebb motiváció a szerződés vizsgálatára.
    Tokody Marcell (Jobbik) közölte, hogy a cég tulajdonosi szerkezetének megismerése más megvilágításba helyezi az ügyet, és ezt felesleges tagadni.
    Székely Sándor (Szolidaritás) szerint a politikai harc újabb állomásához érkeztek.
    Szeneczey Balázs kijelentette: nincsen “boszorkányüldözés”, az összes utcabútor-szerződést áttekintették.
    Az előterjesztést az előzetes szándékok szerint zárt ülésen kívánták volna tárgyalni, de a testület a nyílt ülés mellett döntött.

Forrás:MTI