Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Élünk-halunk a színházért? Már jó előre beírunk minden egyes bemutatót a naptárunkba? Az egyik legnagyobb félelmünk, hogy elmulasztunk egy olyan darabot, melyet a legkevésbé sem lett volna érdemes? Alábbi összeállításunkban érdekességekkel próbálunk segítséget nyújtani abban, hogy az idei nyár legremekebbnek ígérkező darabjairól egyetlen vérbeli színházrajongó se feledkezzen meg. Mindezzel egy helyen, a Városmajori Szabadtéri Színpadon június 10. és július 8. között megrendezésre kerülő Színházi Szemle programjában találkozhatnak.
- A tanítónő – Miskolci Nemzeti Színház (rendező: Rusznyák Gábor)
„Csapó, első szám, bekap! Éljen az első demokratikus magyar film!” Ezzel a felkiáltással kezdődtek meg a háború utáni első filmnek, A tanítónőnek a felvételei 1945. október 2-án a háború nyomait még erősen magán viselő, rohamléptekben helyrepofozott Hunniában. A produkció művészeti vezetője, Zsoldos Andor már évtizedek óta szerette volna filmre vinni Bródy Sándor regényét, de nem sikerült megszereznie az engedélyt a forgatáshoz. Az indoklásban pedig a regény felforgató gondolatiságára hivatkoztak a hivatalos közegek. A film érdekessége, hogy ez volt Jávor Pálnak, a korszak egyik legnagyobb sztárjának a nagy visszatérése (korábban a nyilas filmirányítás antifasiszta magatartásáért száműzte őt a filmvászonról), valamint utolsó magyar filmje is egyben.
- 39 lépcsőfok – Pécsi Nemzeti Színház (rendező: Horgas Ádám)
Ettől az előadástól nem kevesebbet kap a szerencsés néző, mint Alfred Hitchcock zseniális korai munkáját, melyet a filmkritikusok és -lexikonok a Mester egyik legjobb thrillereként tartanak számon. A film egyrészt meghozta Hitchcock számára az igazi áttörést, másrészt azért is fordulópont volt, mert itt jelent meg először a rendező egyik kulcsmotívuma: a tévedésből, azaz egy el nem követett bűnért felelősségre vont, majd üldöztetésnek kitett, ártatlan ember figurája.
- Adáshiba – Veszprémi Petőfi Színház (rendező: Tordy Géza)
Szakonyi Károly a Vígszínház felkérésére írta meg az Adáshibát 1970-ben, melyet azóta is folyamatosan játszanak Magyarország különböző színházaiban és Európa számos teátrumában. Többek között Törökországban is színpadra állítottak már – igen komoly sikerekkel. Ebben a darabban minden a televízió körül forog: az egyes családtagoknak sokkal erősebb a kapcsolata a tévével és az általa közvetített (ál)valósággal, mint egymással. A mű tökéletes látlelete a Kádár-korszaknak, a lassan puhuló diktatúrának, a „legvidámabb barakknak”. Zseniálisan mutatja be az elbutulást, eltunyulást, elidegenedést, melyet a társadalmi tudat formálásának legtökéletesebb eszközével, a televízióval segít elő a rendszer. Rés pedig akkor keletkezik csak a pajzson, amikor a titkozatos albérlő elrontja a dobozt. A darab – annak ellenére, hogy több mint 40 éve íródott – ma is komoly útravalót ad minden nézőnek.
- Mágnás Miska (“cudar világ”) – Weöres Sándor Színház Szombathely (rendező: Czukor Balázs)
Minden idők egyik legsikeresebb filmjét 1948-ban hívta életre az örök szórakozni vágyás igénye. A produkcióban az akkori filmgyártás krémje vett részt: Keleti Márton rendezte, Fényes Szabolcs szerezte a zenéket, a főbb szerepekben pedig a korszak legnagyobb színészei – Gábor Miklós, Mészáros Ági, a két Latabár és Gobbi Hilda – brillírozott. Mi sem igazolja jobban a darab sikerét, minthogy a Mágnás Miska a magyar filmgyártás máig legnagyobb nézőszámot elért darabja lett. Legalábbis egy, a HVG által 1999-ben felállított rangsor szerint: a Mágnás Miskára az évtizedek alatt közel 10 millió mozijegyet adtak el, s ez azóta is magyar rekordnak számít. Tehát a nyár egyik kötelező darabja a Mágnás Miska, de figyelem, a mai köntösbe bújtatott előadástól ne a klasszikus operett-hangulatot várjuk.
- Hippolyt, a lakáj – Csiky Gergely Színház Kaposvár (rendező: Guelmino Sándor)
„Még a hagymát is hagymával eszem!” „Öltözz ünneplő dresszbe! – Dresszbe!? Mi vagyok én futballista?” Még számtalan olyan szállóigévé vált mondatot lehetne idézni a filmből, melyet garantáltan ismer mindenki. Az 1931-es Hyppolit, a lakáj volt a második magyar hangosfilm, mely olyan színészóriásokat vonultatott fel, mint Kabos Gyula, Jávor Pál és Csortos Gyula. Korszakának egyik legnagyobb filmsikere volt, melyet mind a mai napig komoly rajongás övez. Napjainkig tartó sikerét a számtalan színházi feldolgozás mellett mi sem bizonyítja jobban, mint hogy 2012-ben bekerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.
- Opera Ultima – Újvidéki Színház (rendező: Kokan Mladenović)
Különös édes-bús, színes-komor, fekete-fehér előadás, mely Beaumarchais A sevillai borbély és Figaro házassága című műveit veszi alapul, és segítségükkel mutatja be Újvidéket és Szerbiát, méghozzá a könnyed komédia és a sötét szatíra eszközeinek segítségével. Fekete és fehér felvonások, melyek egymás tökéletes ellentétei, ám furcsa módon mégis teljes egészet alkotnak együtt. Garantáltan a fesztivál egyik legkülönlegesebb és legellentmondásosabb előadása. Tehát kihagyhatatlan.
- Parasztopera – Csiky Gergely Állami Magyar Színház Temesvár (rendező: Szikszai Rémusz)
A Parasztopera Pintér Béla legismertebb és legkedveltebb műve. Számos vonása van, melyek miatt imádják a kritikusok és a nézők is: zseniálisan jelennek meg benne a népi kultúra motívumai, tűpontos a dramaturgia, különös hangulatot keltenek a groteszkül szókimondó szövegek, és az énekes beszédmódnak hála, garantáltan nem csak egyestés élmény lesz azok számára, akik a jegyvásárlás mellett döntenek. Az előadás különlegessége a zeneisége: klasszikus sorstragédia operettben elzenélve, amelyben csodálatosan keverednek egymással az erdélyi magyar népdalok és a barokk vonószene, utánozhatatlan és definiálhatatlan egyveleget alkotva.
Forrás:MTI
