Benkő László a Sztárportréban arról beszél, szerinte nagymértékben le vagyunk terhelve a médián keresztül: “Nem csak a mi problémáinkat kell megoldani, hanem az egész világ problémáját ránk nyomják, és ettől kezdve nem csak a saját dolgainkat kell valamilyen módon felfogni és analizálni, hanem másoknak, más földrészeknek a problémáit is – mert a hírekben halljuk, és nem tudunk tőle szabadulni… Olyan mértékben zúdulnak az információk a médián keresztül ránk, hogy ez számunkra felfoghatatlan…
Hogy ne foglalkozzon más kivételes dolgokkal…
Ez már messzire vezet… Ha egy társadalomban úgy próbálnak idézőjelesen rendet csapni, hogy dementálják a tudatot, amiben gondolkozzunk együtt: De nem úgy, ahogy mi szépen, mindenki javára szeretnénk ezt elképzelni, hanem dementáljuk úgy, hogy ne foglalkozzon más kivételes dolgokkal – mert az problémát jelent sok tekintetben…”
Valamilyen módon hitet, és közösséget, közös hitet kell létrehozni, mert én úgy érzem, hogy meg volt ez, csak valahogy szertefoszlott… Nagy szerencse, hogy a zene azt adja, ami annak idején gyerekkorunkban nálunk a sport is volt, hogy egy néprádión az egész ház együtt hallgatta, és drukkolt azért a csapatért… Valahogy létre kell hoznunk ezt a közösségi érzést, és azt a közös hitet, ami tovább viszi az embereket úgy, hogy egy homogén csapattá váljanak.