Olyan bohém, művészeti élet zajlott náluk Siófokon, amire Lilla büszkén emlékszik vissza. Édesapja citerázott, a bátyja rengeteg hangszert vitt haza, hegedűt, cimbalmot, gitárt. Táncesteket és irodalmi esteket tartottak otthon, anyukája énekelt, apukája szavalt. Lilla az irodalom órákra is gitárral járt, ahol megzenésítve adta elő a verseit.
Mindig az volt a vágya, hogy a különféle művészeti ágakból összehozza az embereket. A szívében és lelkében is nagy utazásokat tesz, ami lehetővé teszi azt, hogy kiélje azokat az elképzeléseit, ami a pályája során eddig kimaradt.
Kisgyerekként színésznő és táncosnő szeretett volna lenni. Gépészmérnök édesapja gyönyörűen rajzolt és festett, a bátyja örökölte ezt a tehetséget, aki építészmérnök lett. Csodás hangú édesanyjának azt a vágyát, hogy divattervező legyen, a forradalom keresztülhúzta.
Lilla imád utazni, olyan túrákon is részt vesz, ami felér egy zarándoklattal.
A Benczúr házban, havonta egy alkalommal kávéházi zenés beszélgetésre várja a látogatókat, mindig más témákkal, más vendégekkel.