Szydlo: Auschwitzról beszélni kell, és le kell vonni a következtetéseket

Auschwitz történetéről beszélni kell és a szükséges következtetéseket le kell belőle vonni – jelentette ki a volt náci német auschwitzi haláltáborban pénteken elhangzott beszédében Beata Szydlo lengyel kormányfő.

Résztvevők a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapja alkalmából tartott megemlékezésen a budapesti Holokauszt Emlékközpontnál, az áldozatok emlékfalánál 2016. január 27-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

    “A holokauszt a láthatóvá és kézzelfoghatóvá vált gonosz. Sok ember halt meg, emberek, remények, identitások, álmok milliói” – mondta Szydlo az auschwitzi koncentrációs és megsemmisítő tábor felszabadulásának 72. évfordulóján, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján rendezett megemlékezésen.
    “Egyesek nagy tragédiának nevezik az itt történteket, mások Golgotának, halálgyárnak, de egyetlen szó sem adja vissza azt, ami itt zajlott” – folytatta.
    Rámutatott a történelmi emlékezet szerepére. Auschwitzban alattomos, elképzelhetetlen gonosz öltött testet – fogalmazott -, és ezt messze hangzóan ki kell mondani, hogy e tényt soha ne változtassák hazugsággá. Mint mondta, ezt a gonoszságot “német egyenruhába öltözött emberek okozták”. Auschwitz legfőbb üzenete a ma élő és a következő nemzedékeknek az, hogy “a rosszat igazsággal és jóval kell legyőzni”. “Ez a mi kötelességünk azokkal szemben, akik itt vesztették életüket, és azokkal szemben is, akik túlélték, és egész életükkel azt kiáltják: ne felejtsétek, ne felejtsétek” – mondta Szydlo.
    Az, hogy az emléknapon minden évben lengyelek, zsidók, németek, romák, magyarok, franciák és más nemzetek fiai találkoznak, azt bizonyítja, hogy “következtetéseket akarunk levonni az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborból” – szögezte le.
    A megemlékezést Andrzej Duda államfő védnöksége alatt tartották meg. Wojciech Kolarski, az államfői hivatal államtitkára beszédében hangsúlyozta: a lengyelek kezdettől fogva az auschwitzi láger áldozatai, az itt történtek szemtanúi voltak. “Annak ellenére, hogy országunk brutális német megszállás alá került, a lengyel földalatti állam mindent megtett, hogy felismerje és megakadályozza a németek gonosz szándékait” – mondta.
    Lengyelországban pénteken több helyen – egyebek között az 1943-as varsói gettófelkelés hőseinek fővárosi emlékművénél – emlékeznek meg a holokauszt áldozatairól. Az egykori auschwitz-birkenaui haláltábor területén megtartott központi megemlékezésre mintegy 60 egykori fogoly érkezett meg. A lengyel miniszterelnök mellett izraeli és orosz küldöttség volt jelen, valamint a diplomáciai testület tagjai, köztük a krakkói magyar főkonzulátus képviselője.
    Az idei auschwitzi megemlékezések szimbóluma egy 1967-ben a birkenaui gázkamrák közelében feltárt zsebóra, amely az élők sorából távozó szemtanúkra, az emlékezet ápolására hívja fel a figyelmet. Az órát több más tárgyi emlékkel együtt, lepecsételt dobozokban tavaly találták meg a lengyel tudományos akadémián. Pénteken e tárgyakból összeállított kiállítás nyílt az auschwitzi múzeumban.
    Varsóban a volt gettó területén szerdától az esti órákban két emlékvillamos közlekedik, amelyeken járatszám helyet Dávid-csillag látható. A belülről kivilágított, utasokat nem szállító villamosok nem állnak meg az állomásokon, kivéve a volt Umschlagplatzhoz közeli egyik megállót. A lengyel-amerikai-izraeli Shalom Alapítvány ezzel az akcióval a holokauszt áldozataivá lett varsóiakra emlékeztet.
    A lengyel közszolgálati televízió a holokauszt emléknapján bejelentette: a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) hétfőn interneten közzéteszi az auschwitzi tábor mintegy 8,5 ezer náci őrének szinte teljes listáját, ez világviszonylatban is első ilyen adatbázis lesz.
    A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára létesítette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett több más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.
    Az auschwitzi múzeum szakértői hozzávetőleg 1,3 millióra teszik a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta a 430 ezret, ők alkották a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük – az auschwitzi múzeum adatai szerint – 325-330 ezret azonnal érkezésük után gázkamrákban pusztítottak el, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket. A haláltáborban meggyilkolt, elpusztult emberek száma legkevesebb 1,1 millió volt.
    A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak. A felszabadulás napját az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.

Forrás:MTI