Tavasztól őszig art deco

Augusztus 28-ig a felvételünkön látható hatalmas molinó hirdeti a Magyar Nemzeti Galéria legújabb kiállítását illusztris otthonának, a Vár központi épületének homlokzatán. Az Art deco Budapest megnyitója még a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek partnerségével történt, zárása pedig bőven a Szent István napi ünnepségek után lesz.

sdr

A Magyar Nemzeti Galéria Art deco Budapest. Plakátok, tárgyak, terek (1925–1938) című kiállításán a tárlat kurátora, Katona Anikó művészettörténész vezette végig a sajtó munkatársait. Több éves munkájának köszönhetően a ritkán, vagy eddig még egyáltalán nem látható plakátokkal, bútorokkal, öltözékekkel, filmekkel, városi terek bemutatásával átfogó képet kaphatunk a két világháború közötti időszak jellegzetes vizuális kultúrájáról, a modern nagyvárosi életről, és megtudhatjuk, mi játszott szerepet ekkor a közízlés alakításában.

Az első világháború traumája és a spanyolnáthajárvány szörnyűségei után a gazdaság fellendülésével együtt a húszas évek második felében féktelen vágy jelent meg az élet élvezete iránt. Az ezzel járó csillogás, az olykor dekadenciába átcsapó mohó életvágy volt az egyik meghatározó eleme az art deco ízlésvilágának, amelyben számtalan inspiráció keveredett: az avantgárd képzőművészet eredményei, a szecessziós stilizálás, a történeti stílusok idézetei, valamint a népművészet, az egzotikus kultúrák, vagy éppen az ókori Egyiptom művészetének újrafelfedezése.

Az art deco plakátok lehengerlő hatásra törekedtek, amelynek eszköze a szemkápráztató látványosság, a csilivili elegancia, az erotika csábítása, az egzotikum varázsa, a sebesség mámora, az alvilág hátborzongató romantikája. A plakátok tükrözik a kor jelenségeit, az új nőideált, a modern divatot, a sport és az egészség kultuszát, az újdonságokat – autó, rádió, hangosfilm –, valamint a szórakozás olyan új formáit, mint például a jazzkoncertek vagy a mulatók, revük, varieték, éjszakai bárok szuperprodukciói.

Az art deco egyszerre hatott a képzőművészetre, az iparművészetre, a filmre, a színházra, a zenére és az építészetre. A plakátok mellett folyóiratok, reklámok, könyvek, képes magazinok illusztrációi, illetve iparművészeti tárgyak: bútorok, kerámia- és üvegművek, ruhák, cipők, kiegészítők, kották, jelmeztervek, bútortervek, építészeti rajzok is szerepelnek a tárlaton.

A több mint 130 plakát, megszámlálhatatlan plakátterv a kor legfontosabb tervezőitől, művészeitől származik. Csak néhány név a legnagyobbak közül: Berény Róbert, Bottlik József, Irsai István, Kozma Lajos, Lukáts Kató, Mallász Gitta, Molnár-C. Pál, Réz Diamant Tibor.

H. G. M.

Fotó: a szerző