Sok nevetésre, egy olasz családra és egy generációs problémára számíthatnak az Orlai Produkciós Iroda következő bemutatójának nézői. A Folyón túl Itália című darab alapkérdése: mennyire kell egy fiatal fiúnak ragaszkodnia a családi gyökerekhez vagy választhatja a maga életét, a karrierjét. A két nagyszülőpárt: Lukáts Andor, Lázár Kati, Benedek Miklós és Szabó Éva, az unokájukat Szabó Kimmel Tamás játssza október 8-tól a Belvárosi Színházban. Znamenák István rendezőt faggattuk a készülő előadásról.
– Hogyan találtátok a darabot?
– Több színdarabot kaptam Orlai Tibortól és Zöldi Gergely dramaturgtól elolvasásra, ezt találtam a legjobbnak, legérdekesebbnek közülük.
– Milyen generációs jelenséget, problémát tárgyaltok?
– A darabban nem is közvetlen generációs problémáról van szó, hanem két lépcsőről: négy nagyszülő és egy unoka a szereplők. Egy New Jerseyben lakó, szokásjog szerint élő, olasz család áll a középpontban. Amerikában élő munkásemberek. A nagyszülők két dolognak szentelték az egész életüket: egyrészt a munkájuknak, hogy felépítsék az egzisztenciájukat, a házaikat. Nehezen hagynák már ott, amit megteremtettek maguknak. Emellett legalább ennyire meghatározó számukra a család is, lévén olaszok: „Tengo famiglia – első a család!”. Meghatározóak számukra a kötelékek, az összetartás. Mindeközben jelen van a modern idő is, a megváltozott világ. Az unoka megpróbál megfelelni valamennyire a hagyományos rendnek is, vasárnaponta eljár a családi ebédekre, ám egyszer csak fontos lehetőséget kap a karrierjében. Ha elfogadja, nagyon messzire kell költöznie a nagyszülőktől, akik megpróbálnak elkövetni mindent, hogy ne hagyja ott őket. Ne azt válassza, amit választania kell. Hogy mi történik ezután a darabban, nem szeretném előre elmondani.
– Mennyit akartok megmutatni abból, hogy ez egy olasz család? A darab szerint folyton esznek, mindig fullasztó meleg van a házban.
– Az étkezések adják a darab szerkezetét. Az életük lényege a hosszú, egymásba folyó ebédek, vacsorák és az ezzel járó családi együttlétek.
– Egymás szavába vágós, zajos beszélgetésekre számíthatunk az asztal körül?
– Természetesen magyar színészekként nem akarunk úgy csinálni, mintha mi is olasz emberek lennénk. Ennek nem sok értelme lenne. Ugyanakkor a család sajátos életmódjából, temperamentumából rengeteg komikus elem származik. Ez utóbbit szeretnénk megmutatni, ez a színdarab alapja.
– Nagy színészek játszanak együtt, hogyan született a szereposztás?
– Remek művészeket sikerült megnyernünk a produkcióba, mind az idősebb szerepekre, mind a két fiatalabbra. Szabó Kimmel Tamást az egyik legtehetségesebb fiatal magyar színésznek tartom. Cseh Judit is nagyszerű színésznő, aki a hatodik szereplő.
– Közszolgálati a kérdés, mégis egy generációs darabnál fontos megkérdezni: kinek ajánljátok az előadást?
– Teljesen komolyan mondom: a legfiatalabbaktól a legidősebb korosztályig. Mindenki számára ismerős problémát tárgyalunk: a családtól való elszakadást. Nagyon megrendítő, ugyanakkor legalább ennyire vidám történet mondunk el.
– Fognak nevetni a nézők?
– Ez bizton állíthatom. Aki ismer engem, tudhatja, erre nálam egyébként is számítani lehet.
Csicsely Zoltán
A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre.