Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Háromszázharmincöt újdonság várja az érdeklődőket a 85. Ünnepi Könyvhéten és a 13. Gyermekkönyvnapokon, amely csütörtöktől hétfőig tart Budapesten, valamint az ország mintegy 80 településén.
Zentai Péter László, az eseményt szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója az eseményről tartott keddi sajtótájékoztatón elmondta, hogy a budapesti rendezvény 147 pavilonjában mintegy 200 kiadó kínálja majd termékeit.
Az igazgató emlékeztetett: a könyves seregszemle Supka Géza polihisztor javaslatára jött létre 1929-ben, a rendezvény azonban csak az elmúlt években került igazán közel az akkor megfogalmazott alapelvekhez, hogy az irodalmat karneváli hangulatban mutassák be. Megjegyezte: az ünnepi könyvhét az egész magyarság ünnepe, amit mutat az is, hogy a rendezvényt az egyik évben egy hazai, a következőben pedig egy határon túli magyar író nyitja meg. Az idén az országos programot Szegeden Végel László író nyitja meg, míg a budapesti rendezvények kezdetén Spiró György író mond beszédet.
A 85. alkalommal tartandó rendezvényre jelent meg válogatás Burger Barna fotográfus íróportréiból, a MKKE és a Kossuth Kiadó közös kiadványában a 85 portré mellett – azok hátoldalán – egy rövid életrajz, egy jellemző idézet és a legfontosabb művek listája is szerepel. Burger Barna megtisztelőnek nevezte a felkérést, valamint arról szólt, hogy magát irodalomkedvelő embernek tartja, így a rendhagyó kiadvány azért is érdekes lehet, mert rávilágít, ő hogyan látja az írókat, hogyan olvassa műveiket.
A könyvheti kínálatot Tarján Tamás irodalomtörténész mutatta be. Elmondta, hogy a könyvhétre 335 újdonság jelent meg 83 hazai, illetve 11 határon túli kiadó jóvoltából. Ha valaki valamennyi újdonságot meg kívánja venni, mintegy 967 ezer forintot kell fizetnie, az összes könyv átlagára 2887 forint – sorolta az irodalomtörténész, kiemelve, hogy a legdrágább kötet a Vince Kiadónál látott napvilágot; A magyarországi zsidóság képes története című könyv 12 ezer forintba kerül.
Tarján Tamás szerint az idei évre szinte eltűnt a könyvheti kínálatból a drámairodalom, mint ahogy a korábbi évekhez képest a társművészetekre is kevesebb kiadói figyelem jutott. A 85. könyvhét meghatározó műfajának “a középfajú regényt” nevezte, amely szerinte a nagyregény igényével készül, de a szórakoztató irodalom jegyeit is magán viseli. Rámutatott: a regényírás szinte kényszer az írók számára, akik azonban rövidpróza jellegzetességeit, töredezettségét, szekvencialitását csempészik a nagypróza kereteibe. Ilyen szerinte Rakovszky Zsuzsa Szilánok című, 612 oldalas, a Magvető Kiadónál megjelent regénye, Esterházy Péter Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk-változat című kötete vagy éppen Balázs Attila Szép kis történetetek című elbeszélésgyűjteménye is.
Az irodalomtörténész az antológiák közül a hagyományosan a könyvhétre megjelenő Körkép című prózagyűjteményt, illetve a Szép versek költészeti antológiát emelte ki, valamint felhívta a figyelmet a Palatinus Kiadónál napvilágot látott 20. századi magyar novellák 1939-1956 című kiadványra, amelybe Szilágyi Zsófia válogatott, illetve az Együtt jobb! – Nemzetiségi irodalmak Magyarországon című, a Kráter Kiadónál megjelent kötetre.
A kiadók közül szerinte a Corvina teljesített a legmagasabb színvonalon, itt jelent meg például Nyíri János Madárország című önéletrajzi regényének újrakiadása is. Az irodalomtörténész ezenkívül a Kossuth, a Magvető, az Osiris, a Libri, a Noran Libro, illetve a Napkút kiadványait méltatta.
Kurdi Imre kapta az Európa Könyvkiadó és Wessely André által alapított Wessely László műfordítói díjat szerdán Budapesten – tájékoztatta az Európa Könyvkiadó az MTI-t. A Wessely-díjat a néhai jeles műfordító hagyatékából testvére, Wessely André és az Európa Könyvkiadó alapította 1980-ban. Az egyetlen, kifejezetten műfordítók számára alapított elismerést, a Wessely László arcképével díszített emlékplakettet és a pénzjutalmat az Európa Könyvkiadó vezetőségéből álló kuratórium ítéli oda és minden évben az ünnepi könyvhét előtti napokban adja át a díjazottnak.
Az elismerést 2013-ban Lőrinszky Ildikó kapta, a korábbi díjazottak között volt Tábori Zoltán, Győri László, Soproni András, Murányi Beatrix, Szántó Judit és Mesterházi Mónika is.
Kurdi Imre az ELTE BTK magyar-német szakán diplomázott 1987-ben. Dolgozott könyvtárosként és szabadfoglalkozásúként. 1989 óta az ELTE BTK Germanisztikai Intézetének munkatársa. A Nappali ház című, negyedévente megjelenő művészeti, irodalmi szemle alapító szerkesztője.
“Kurdi sokoldalú alkotó, versek és esszék szerzője. Műfordítói munkásságát is a sokoldalúság jellemzi: szerzőinek sora a barokk misztikus Angelus Silesiustól Nietzschén át a legmaibb Uwe Tellkampig és Thomas Glavinicig terjed. A legkiválóbb műfordítókat is oly gyakran megkísértő szereptévesztés praktikái és pózai mégis a lehető legtávolabb állnak tőle: munkássága jól példázza, hogy a legmagasabb szintű feladattudat is milyen eszményien társulhat a példás alázattal” – olvasható az indoklásban.
Évtizedeken át feldolgozatlan témáról, a koncentrációs táborokban működő bordélyokról szól Shiri Zsuzsa izraeli-magyar szerző első regénye, a Klára virágos ruhája, amely a 85. Ünnepi Könyvhétre jelentetett meg a Minerva kiadó. A kisregény egy haldokló asszony és virágos ruhájának történte. Klára, a címszereplő magyar lány 14 évesen került egy koncentrációs tábor bordélyába, ahol “munkaruhája” volt a tarka öltözék. A ruhát azután sem dobta el, hogy kiszabadult, majd kivándorolt Izraelbe. Akkor vette ismét magára, amikor újra a túlélésért kellett küzdenie: pénzt kellett szerezni lakásra, a gyerekek biciklijére, osztálykirándulására.
Bármit megtenni a túlélésért – a ruha ennek a metaforája lett. A haldokló asszony utoljára fel szeretné venni, hogy végleg letéphesse magáról. Közben elmeséli az átélt borzalmakat.
“Egy tel-avivi könyvesboltban hallottam először a témáról, amely búvópatakként ott volt a szóbeszédben, de nem lehetett tudni róla szinte semmit. Ott mesélte nekem szégyenkezve valaki, hogy az édesanyját arra kényszerítették a második világháború idején, hogy egy koncentrációs tábor bordélyában dolgozzon. Arra gondoltam, rehabilitálni kell azokat, akikkel ez történt, nem szabad, hogy emiatt bárki szégyent érezzen, ne sújtsa a társadalom megvetése, hiszen senki sem önszántából választotta ezt a sorsot” – mesélt a történet születéséről Shiri Zsuzsa író, újságíró, a közmédia izraeli tudósítója a kötet szerdai budapesti bemutatóján.
A témáról először 2012-ben jelent meg átfogó kötet német nyelven. Kiderült belőle: tíz lágerben is működött bordély, hogy a jól dolgozó férfiakat “megjutalmazzák” – hangzott el a könyvbemutatón. A szerző két évig dolgozott a holokauszt kutatásával foglalkozó jeruzsálemi Jad Vasem intézetben, az ott készült interjúk sok részletét beledolgozta a kisregénybe.
A könyv bemutatóján megjelent Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete, aki elmondta: a holokauszt hetvenedik évfordulóján nagyon időszerű a regény megjelenése, mert emlékezni kell, nem szabad felejteni. “Mindenki képes lenne holokausztkönyvet írni, annyit tud már a világ erről a korszakról. Mégis mindig van fel nem dolgozott téma, új, eddig nem ismert nézőpont, amit el kell mondani” – hangsúlyozta a könyvről Ilan Mor.
AZ UNESCO közgyűlése 36. ülésszakának elnökeként szerzett tapasztalatairól írt könyvet Bogyay Katalin; az Elnökségem története – A kulturális diplomácia művészete az UNESCO-ban című kötet magyar fordítását kedden mutatták be a Szépművészeti Múzeumban. Bogyay Kataliné “fantasztikus életpálya, amelynek még messze nincs vége” – méltatta a másfél évtizede kulturális diplomataként tevékenykedő szerzőt Baán László, a múzeum főigazgatója, hozzátéve: “Ilyen személyiségre, attitűdre, munkabírásra, szeretetre a kultúra és a haza iránt, még sokra szükség volna”.
Hoppál Péter, kultúráért felelős államtitkár-jelölt méltatásában felidézte, hogyan jutott odáig egy “magyar kiválóság”, hogy ilyen címmel tud könyvet írni. Emlékeztetett arra, Bogyay Katalin személyében 2011 és 2013 között magyar kulturális diplomata tölthette be az UNESCO 36. közgyűlésének elnöki posztját. Mint mondta, a diplomata már korábban úgy tudta a magyar kultúra ügyét szolgálni, hogy mindenhová vitte magával annak üzenetét.
Elnöksége alatt Bogyay Katalin bejárta a világot, és a legtöbb helyen szívesen idézett magyar íróktól, költőktől, mandátumának azonban számos, kézzelfogható eredménye is van Magyarország számára – jegyezte meg Hoppál Péter.
Lator László költő a könyvet bemutatva elmondta, a cím nem egészen fedi azt, amit a Holnap Kiadó gondozásában az Ünnepi Könyvhétre megjelentetett könyv tartalmaz, a szó szoros értelmében vett történetet ugyanis nem találni benne.
Az elnöki beszédekből, esszékből és naplóból álló, 100 fotóval illusztrált kötetben sok szó van ellenben a kulturális sokszínűség fontosságáról, a vallások közti párbeszédről vagy a nők helyzetéről a fejlődő országokban – emelte ki a költő, hozzátéve: az írásokból félreismerhetetlenül kirajzolódik Bogyay Katalin személyisége.
Bogyay Katalin elmondása szerint könyve a párbeszédről szól: “Nem elég csak beszélni, meg kell hallgatni a másikat (…), ha nem figyelünk egymásra, nagy veszélyben van a jövőnk” – fogalmazott.
Hozzátette, könyve kordokumentum, amelybe kevés személyes élményt engedett be: ilyen kötet megírására akkor kerülhet sor, ha már nem lesz diplomata – mondta el.
Bogyay Katalin felidézte: az UNESCO 36. közgyűlésének kezdetekor 193 ország találkozott, 2013-ra pedig már 195 tagja lett a szervezetnek, Palesztina és Dél-Szudán felvétele után. A könyv eredetileg angolul született az ülésszak végére.
A magyarul Bánki Veronika fordításában megjelent kötetet a szerző az Ünnepi Könyvhéten, a Holnap Kiadó Vörösmarty téri standján dedikálja szombaton és vasárnap 15 órakor.
Forrás:MTI
