Több mint 60 művész, köztük 9 magyar az I. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyen

Marton Éva Kossuth-díjas énekesnő (múlt heti felvétel) Fotó: Juhász Melinda

Harminchét ország csaknem 150 művésze jelentkezett az I. Nemzetközi Marton Éva Énekversenyre, amelyen az előzsűrizés után hatvankét fiatal énekes, köztük kilenc magyar vehet részt szeptember 15. és 21. között.

    Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora a verseny csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján Marton Éva munkásságát méltatta és kiemelte: neki köszönhető, hogy az intézmény első saját rendezésű nagyszabású nemzetközi zenei versenye magas színvonalon és óriási érdeklődés közepette valósulhat meg.
Marton Éva arról beszélt, hogy Magyarország kulturális gyökereit, hagyományait védelmezni kell, ez soha annyira nem volt aktuális, mint ma. “Folyamatosan mozgásban kell lenni, változni kell, de közben mederben kell maradni, mint a Duna, ez a megújulás záloga” – fogalmazott a Kossuth-díjas operaénekes, a Zeneakadémia professzor emeritája.
Schanda Beáta, a versenytitkárság vezetője elmondta, hogy a verseny szeptember 15-én, hétfőn veszi kezdetét a sorsolással, itt derül ki, hányan jelennek meg végül a 62 hivatalos induló közül. A következő két nap az elődöntőké, az énekesek egy Liszt-dallal, valamint két különböző karakterű áriával készülnek. “Unikum, hogy egy operaversenyen Liszt-dalt is kötelező énekelni. Az ötlet Marton Évától származik, aki így kíván emlékezni a Zeneakadémia alapítójára, és felhívni a figyelmet a magyar zene jelentőségére” – magyarázta Schanda Beáta.
A szeptember 18-i, csütörtöki középdöntőbe továbbjutók két újabb operarészlettel méretnek meg zongorakíséret mellett, majd szeptember 20-án kerül sor a döntőre, melyen a legjobbak három áriát adnak elő a Medveczky Ádám vezényelte MÁV Szimfonikusok kíséretével a Zeneakadémia nagytermében. A zsűri a döntő végén eredményt hirdet, és a díjakat is ekkor adják át.
A versenytitkárság vezetője kiemelte a verseny szokatlanul széles repertoárját, amely a barokktól egészen a 20. századig terjed. “Ez óriási lehetőséget jelent az indulóknak. A versenyen egy leendő Wagner- és Mozart-énekesnek egyaránt helye van” – fogalmazott.
A versenyt szeptember 21-én gálahangverseny zárja a Magyar Állami Operaházban, ahol ugyancsak Medveczky Ádám és a MÁV Szimfonikusok kísérik a legjobbakat.
A Marton Éva elnökletével felálló zsűri tagja Jelena Obrazcova világhírű mezzoszoprán, Vittorio Terranova tenor, a Tagliavini verseny művészeti igazgatója, Sabino Lenoci, a rangos l’opera magazin igazgatója, a Sarzana operafesztivál művészeti vezetője, Miguel Lerín, az európai operaélet egyik legbefolyásosabb menedzsere, Pal C. Moe producer, a Bajor Állami Operaház és a Glyndebourne Fesztivál casting menedzsere, Peter Mario Katona, a londoni Királyi Operaház casting igazgatója, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója és Kocsár Balázs karmester.
A verseny fővédnöke Áder János köztársasági elnök, védnökei Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Batta András kormánybiztos, a Zeneakadémia volt rektora, Tarlós István, Budapest főpolgármestere és Vizi E. Szilveszter Széchenyi-nagydíjas orvos, farmakológus, egyetemi tanár.
A verseny díjazottjai pénzjutalomban is részesülnek: a győztes 12 ezer, a második helyezett 9 ezer, a harmadik 6 ezer eurót nyer, továbbá a zsűri döntése alapján kiadható egy nagydíj is, mely 15 ezer eurós jutalommal jár. A verseny támogatói és partnerei emellett különdíjakat – meghívásokat, ösztöndíjakat, értékes emléktárgyakat – is felajánlottak. A verseny közönségdíjáról a döntő közönsége szavazhat a helyszínen.
Szabó Stein Imre, a Zeneakadémia kommunikációs igazgatója jelezte: a verseny eseményeiről a középdöntőtől kezdve televíziós kisfilmet is készítenek, a döntő pedig élőben követhető lesz az interneten.
A sajtótájékoztatón bemutattak két új, Marton Éváról szóló könyvet is, melyek Batta András tollából születtek a művésznővel és férjével – egyúttal menedzserével -, Marton Zoltánnal való beszélgetések nyomán, magyar és német nyelven. Batta András felidézte, hogy régi kapcsolat, barátság fűzi Marton Évához, akinek életútja “olyan, mint egy népmese, amelyből aztán igazi regény bontakozik ki”.
A képekkel gazdagon illusztrált magyar nyelvű könyvet A mennyei hang címmel a Helikon Kiadó jelentette meg, a német kötet pedig a berlini Parthas Verlag gondozásában látott napvilágot Richard Strauss operája, az Árnyék nélküli asszony címére utaló Die Frau mit Schatten (Az árnyékkal bíró asszony) címmel.