Tóth Bertalan: ma újra a sajtószabadságért kell küzdeni

Az MSZP elnöke szerint csakúgy, mint 1848-ban, most is a sajtószabadságért kell küzdeni Magyarországon, mivel a mai kormányzó pártok mindent megtesznek, hogy ne legyen szabad sajtó.

(b-j) Tóth Bertalan, az MSZP elnöke (b) és Kránitz László, a Szabad Sajtó Alapítvány kuratóriumának elnöke (j), mint díjátadók, valamint a Szabad Sajtó Díj kitüntetettjei, Gál J. Zoltán, újságíró, politikus, egykori kormányszóvivő, a Vasárnapi Hírek volt főszerkesztője (b2), Rózsa Péter Déri János-díjas újságíró, egyetemi tanár (b3), Alföldi Róbert Jászai Mari-díjas színész, műsorvezető, rendező (b4) a díjátadó ünnepségen a Danubius Hotel Flamencóban 2019. március 15-én, az 1848-49-es szabadságharc és forradalom kitörésének 171. évfordulóján. Fotó: Juhász Melinda

    Tóth Bertalan a Szabad sajtó-díj március 15. alkalmából tartott pénteki budapesti átadásán az 1848-as forradalom eseményeire utalva azt hangoztatta, hogy a sajtó szabadsága nemzeti sorskérdés, mert nélküle nincs szabadság.
    Az ellenzéki párt elnöke szerint ma sok mindent ki lehet mondani, le lehet írni.
    El lehet mondani például, hogy ennek az országnak olyan miniszterelnöke van, aki saját kiváltságait a nemzet egészének érdeke elé helyezi, vagy azt, hogy a kormány “lábbal tiporja a jogállamot” és semmibe veszi az európai normákat – mondta.

    Kitért arra, hogy a sajtó szabadsága ugyanakkor nemcsak a közlés, hanem a befogadás szabadságáról is szól, arról, hogy a polgárok hozzájutnak-e a véleményformáláshoz szükséges információkhoz, megkapják-e a tényeket.
    Ha ezt nézzük, akkor ma Magyarországon nincs sajtószabadság – jelentette ki Tóth Bertalan, hiszen “az uralmon lévők szinte a teljes magyar médiarendszert ellenőrzésük alá vonták, kiépítették a maguk patrónusi, kliensi rendszerét”.     Úgy folytatta, nincs sajtószabadság ott, ahol a társadalom felének véleményét nem közli a média, ahol a kormányzati média sokkal inkább hasonlít “politikai szórólapra”, mint bármilyen sajtótermékre.
    Az MSZP elnöke úgy fogalmazott, ez a kormányzati politika ellehetetleníti a tényszerű és értelmes párbeszédet a fontos sorskérdésekről.
    Ma ott vagyunk, ahol 171 éve voltunk, ha változást akarunk, akkor megint a vissza kell szerezni a szabad sajtót – hangoztatta.
    Azt mondta: az őszi önkormányzati választásokon a sajtó szabadságáért és annak érvényesüléséért is küzdeni fognak. Szólt arról is, hogy az ellenzéki pártokkal és a független újságíró-szervezetekkel közösen ki kell dolgozni az álhírek és a manipuláció elleni törvény szövegét.
    Tóth Bertalan kitért arra, hogy két hónap múlva mindenkinek módja lesz választani azok között, akik az európai normákat magukra nézve kötelezőnek tartják, illetve azok között, akik megsértik az egyik legfontosabb európai normát, a sajtószabadságot.
    Mi magyarok és európaiak vagyunk, és ragaszkodnunk kell az európai normákhoz, hiszen erre szavazott az EU-csatlakozáskor a magyarok 80 százaléka. Aki ezt nem veszi figyelembe, a népakarattal helyezi szembe magát – mondta a politikus, hozzátéve, ma Magyarországnak olyan kormánya van, amely szembekerült ezzel a népakarattal.
    Kránitz László, a Szabad Sajtó Alapítvány elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, elődeink nem gondolták volna, hogy 2019-ben Európa középén még van értelme a szabad sajtóról beszélni.
    1848-ban sem a mai sajtóviszonyokért küzdöttek, hiszen ma a kormányzó pártok mindent megtesznek azért, hogy ne működhessen szabadon a sajtó. “Elvesznek, bezárnak, megszüntetnek, összevonnak, saját pénzzel tömik ki vállalkozásaikat” – mondta.
    A Szabad Sajtó Alapítvány díját hárman vehették át: Alföldi Róbert Jászai Mari-díjas színművész, rendező, Gál J. Zoltán újságíró, politikus, volt kormányszóvivő, a Vasárnapi Hírek volt főszerkesztője és Rózsa Péter Déri János-díjas újságíró.

Forrás:MTI