GIACOMO PUCCINI: TRIPTICHON
A köpeny / Angelica nővér / Gianni Schicchi
Bemutató: 2015. december 12., Erkel Színház
Fotó: Dóka Attila, Juhász Melinda
Egyfelvonásos operák olasz nyelven, magyar felirattal
Rendező: Anger Ferenc
Látványtervező: Zöldy Z Gergely
Játékmester: Frigyesi Tibor
Rendezőasszisztens: Kovács Katalin
Dramaturg, magyar feliratok: Kenesey Judit
Zenei asszisztensek: Katona Anikó, Jean Klára, Mikó Szilvia, Pfeiffer Gyula
Karigazgató: Strausz Kálmán
A gyermekkar vezetője: Gupcsó Gyöngyvér
Karmester: Kesselyák Gergely
A köpeny
Szövegíró: Giuseppe Adami
Michele: Kálmándy Mihály
Giorgetta: Sümegi Eszter
Luigi: Fekete Attila
A Csuka: Szerekován János
A Vakond: Gábor Géza
A Szarka: Wiedemann Bernadett
Utcai énekes: Rácz Illés
Szerelmespár: Kersák Edina, Novák János
Angelica nővér
Szövegíró: Giovacchino Forzano
Angelica nővér: Létay Kiss Gabriella
Hercegnő: Komlósi Ildikó
Főnöknő: Dobi-Kiss Veronika
Tanító nővér: Farkasréti Mária
Genovéva nővér: Molnár Ágnes
Szigorú nővér: Kovács Annamária
Osmina nővér: Kempf Márta
Dolcina nővér: Budai-Langermann Mónika
Betegápoló nővér: Vörös Szilvia
Kolduló nővérek: Bazsinka Zsuzsanna, Markovics Erika
Két novícia: Zavaros Eszter, Haris Nadin
Laikus nővérek: Bolya Papp Nikoletta, Magassy Júlia
Gianni Schicchi
Szövegíró: Giovacchino Forzano
Gianni Schicchi: Kálmán Péter
Lauretta: Sáfár Orsolya
Zita: Wiedemann Bernadett
Rinuccio: Balczó Péter
Gherardo: Szerekován János
Nella: Mitilineou Cleo
Gherardino: Takács Botond, Karczagi József
Betto di Signa: Kiss András
Simone: Szüle Tamás
Marco: Busa Tamás
La Ciesca: Farkasréti Mária
Maestro Spinelloccio, doktor: Németh Gábor
Amantio di Nicolao, jegyző: Bátki Fazekas Zoltán
Pinellino, suszter: Gyarmati Álmos
Guccio, kelmefestő: Szentimrei László
Az év utolsó premierje: Triptichon
Az év utolsó bemutatójaként Puccini Triptichonját tűzi műsorra a Magyar Állami Operaház az Erkel Színházban. A három egyfelvonásos művet Anger Ferenc állítja színpadra, látványtervezője Zöldy Z Gergely, a zenei felkészülést a produkciók karmestere, Kesselyák Gergely irányítja. Bemutató: december 12-én.
A köpeny, Angelica nővér, Gianni Schicchi: három különböző darab, különböző korban, különböző helyszíneken. Mi köti mégis össze őket? Mindössze két dramaturgiai elem: mindegyikben hangsúlyos a halál szerepe, és mindegyik a jobb élet reményéről szól. A triptychon görög eredetű szó, amely jelenthet három részből álló (oltár)képet vagy három részből álló művet. A cím egyben az antik görög színházra is utal, amelynek előadásain szintén három darab került színre: egy tragédia, egy szatírjáték és a komédia.
„Puccini nem keresett mély összefüggést a három téma között, sőt, a hangsúly éppen a különbözőségükön volt. Mi most a különbözőség összetartó erejét igyekeztünk megragadni – mondja Anger Ferenc rendező, aki tavaly Olaszországban rendezte meg a Gianni Schicchit. – A technikai kihívások, illetve az, hogy mennyire „megterhelő” egy este a három, önmagában is teljes élményt adó mű, másodlagos szempontok voltak. Számunkra az a szellemi játék tűnt nagyon izgalmasnak, hogy megtaláljuk a három darab „közös” dramaturgiáját, vizualitását. Ugyanaz, s mégis más előadás születik azzal is, hogy két-két darabot párosítunk a Triptichonból. Hol A köpeny, hol pedig az Angelica nővér fogja megelőzni a Gianni Schicchit. Kiváló szereposztás állt össze, a közreműködőkről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni.” A három előadás premier-szereposztásában a hazai operaélet vezető egyéniségei tűnnek fel, köztük Kálmándy Mihály, Fekete Attila, és Sümegi Eszter, Létay Kiss Gabriella és Komlósi Ildikó, valamint Kálmán Péter és Sáfár Orsolya; ezúttal megejtően emberi, esendő és szerethető figurákat jelenítenek meg A köpeny boldogtalan szerelmi háromszögétől Angelica nővér vezeklésén át a Gianni Schicchi örökségét hajszoló Donati-famíliájáig.
„A köpeny három boldogságra vágyó, alapvetően tiszta, bűntől mentes, elképesztő élni akarással behuzalozott lelkű ember drámája. Az Angelica nővérben Puccini ugyanilyen pontosan, élesen lekövetett pszichológiával mutatja meg a zárdalétet az „apácakaron” keresztül. Kis konfliktusok, odaszólások, pletykák, büntetések és jutalmazások… Minden egyes kis szólistához apró történetek kapcsolódnak. Ilyen „szegmens” Angelica sorsa is, akire éppen „aznap” fókuszálunk. A múltja földi vétkekkel terhelt, és a dolgok szerencsétlen együttállása folytán „végzi” a zárdában. Angelica és a nagynéni, a hercegnő személyében két rendkívül erős karakter feszül egymásnak. Érdekes, hogy az opera apró jelenetei hozzárendelhetők a hét főbűnhöz. A Gianni Schicchi pedig a legnagyobb vígjátékok egyike. Itt a halál másfajta aspektusát látjuk, a humor oldaláról megközelítve. Élni akarás, boldogulás… A Schicchi alapvetően az ember profán hétköznapiságát emeli ki: az anyaghoz, a javakhoz való kötődését, a számítást, a haszonlesést… – és mellette a józan paraszti ész érvényesülését. Magával ragadó ez a fanyar-keserű komikum, ami a mi olvasatunkban időnként már-már abszurdba csap át” – foglalja össze Anger Ferenc rendező.
A Triptichon világpremierjét 1918. december 14-én tartották a Metropolitanben, a budapesti Operában 1922. december 9-én mutatták be. Az utolsó felújítás 1996-ban volt, ezután a darabok egy-két évig együtt szerepeltek a műsoron, aztán önálló életre keltek. Az Angelica nővért 2004 májusában, A köpenyt és a Gianni Schicchit 2004 novemberében láthatta utoljára a közönség.
A köpeny, Angelica nővér, Gianni Schicchi – 2015. december 12. A köpeny, Gianni Schicchi – 2015. december 16., 20., 29. Angelica nővér, Gianni Schicchi – 2015. december 19., 26., 30.