Turning Points: megmondja a jövőt

Február 25-től kapható a The New York Times évkönyve, a Turning Points (Fordulópontok), immár magyarul is. A különböző területek kulcsfontosságú, elkövetkező fordulópontjait elemző, évente világszerte 2.5 millió példányban, 32 országban megjelenő magazin hazai kiadását a Geomédia Kiadó jegyzi.

Mások mellett Tony Blair, volt brit miniszterelnök, Julian Assange, a WikiLeaks alapítója, Charles Gati, a Johns Hopkins egyetem professzora, Priyanka Chopra indiai színésznő, énekesnő, emberi jogi aktivista, Ljudmila Ulickaja Moszkvában élő orosz írónő, Csang Hszin, Kína legnagyobb, irodaépületeket fejlesztő vállalatának társalapítója valamint Pharrell Williams Grammy-díjas zenész, tervező és vállalkozó egy–egy cikke gazdagítja azt a kiadványt, mely egyedülálló módon – és sokrétű aspektusból – a jövő lehetőségeit, kihívásait taglalja. A magyar kiadvány többnyire az eredeti cikkek fordítását tartalmazza, azonban helyt kap a magazinban néhány hazai szerző, így például Jaksity György, Lakatos Márk, Vámos Miklós írása is.

“Az én nemzedékem sikertörténetei egészen egyediek. A kommunista Kína gyermekei vagyunk: amikor megszülettünk, még gyakorlatilag senkinek nem volt esélye meggazdagodni” – kezdi írását Csang Hszin üzletasszony, Kína egyik legnagyobb vállalatának alapítója. “Jelenleg a Forbes szerint 242 milliárdos él az országban, ami azért is egészen rendkívüli adat, mert alig több mint egy évtizede még egyetlen kínai milliárdos sem volt” – írja a Fordulópontokban megjelent cikkében. “A kínai gazdasági sikerek mellékhatása az lett, hogy a jövedelmi szakadék tovább nőtt, mivel a fellendülésből a nagyvárosok lényegesen többet profitáltak, mint a kisebb városok és a falvak.” Ezt a problémát feszegeti a cikk írója, s ad a gyakorlatban már működő megoldást.

“A világot vesztébe viszi az agresszivitás és a tudatlanság, különösen akkor, ha ezen tulajdonságok hordozói országokat irányítanak”- állítja Ljudmila Ulickaja Moszkvában élő orosz írónő, aki – itt először megjelenő – írásában az alábbi kérdéseket feszegeti:  Egy gyerekeknek szóló könyvben miért kell megemlíteni, hogy egyneműek között is lehetséges kapcsolat és vannak homoszexuális családok is? Kell ez a gyerekeknek? És minek? És érkezik a válasz: Hát egyszerűen azért, mert a homoszexuális család létezése tény.

Charles Gati, a Johns Hopkins egyetem professzora állítja: amerikai–magyar viszály nincs. Viszály van Orbán Viktor kormányai és a Fehér Ház republikánus és demokrata lakói között 2001 óta. Az elemző szerint 2014-ben három fejlemény növelte az amerikai bizalmatlanságot az Orbán-kormány ellen. Az első Martonyi János külügyminiszter és helyettese, Németh Zsolt kora nyári lemondása volt. A másik fejlemény Orbán Viktor júliusi beszéde volt az erdélyi Tusnádfürdőn. A harmadik és egyben Amerika szempontjából a legfontosabb fejlemény az Orbán-kormány – finoman szólva – kétértelmű hozzáállása volt az ukrajnai eseményekhez.

A Nagy Testvér feltámadt címmel közöl írást Julian Assange, a WikiLeaks alapítója. “Az internet alapkoncepciója – a világot átszövő, egységes, globális, homogén hálózat – tulajdonképpen a megfigyelőállam lényege” – írja. “Az internetet azért alakították ki úgy,

hogy lehetővé tegye a megfigyelést, mert a kormányok és az üzleti célú internet legfontosabb szereplői így akarták. Az idáig vezető út minden lépésénél voltak alternatívák. Ezeket figyelmen kívül hagyták. Az olyan vállalatok, mint a Google és a Facebook, lényegében ugyanazt az ipart űzik, mint az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynöksége.”

Milyen hatással lehet egy zenei fenomén az emberek jóllétére? Pharrell Williams Grammy-díjas zenész, tervező és vállalkozó a boldogságról közöl írást. “A boldogság nem lehet átmeneti jelenség, és nem korlátozódhat 2014 egyetlen pillanatára. Ha képesek vagyunk a zene szintjén kapcsolódni, más színtereken is képesnek kell rá lennünk: elfogadni egymás egyéniségét, és közösen nagyobb jóllétet teremteni. A boldogság felől közelítve kell újrakalibrálnunk az önismeretünket, különben nem fogjuk tisztán látni, kik vagyunk és mit képviselünk” – állítja a Happy szerzője.

További izgalmas írások tehát a már magyarul is olvasható Turning Pointsban.