A Magyar Kajak-Kenu Szövetség az Európai Uniós forrásból támogatott GINOP és VEKOP pályázatok útján eddig közel 2,2 milliárd forintot nyert el a víziturizmus fejlesztésére az Alsó-Tiszára és a Körösökre, a Felső-Tiszára, a Duna közép-magyarországi szakaszára, valamint a Balatonra. A szerdán bemutatásra került új program további költségvetési forrást tehet hozzá a víziturizmus fejlesztéséhez. Ez az infrastrukturális- és szolgáltatási rendszerek kiépítésén felül magában foglalja a kialakított helyeken a „vízen járás” oktatását és vízi vándortáborok lebonyolítását családok és általános iskolai diákok számára.
„A kajak-kenu életérzés, amely kisgyermek kortól egészen az idős korig átível egy életet, lehetőséget ad a szabadidő értékes eltöltésére, éppen ezért úgy döntöttünk, kötelességünk felvállalni azt a feladatot, hogy minél több emberrel, közösséggel ismertessük meg a „vízenjárás” élményét. Néhány esztendővel ezelőtt ezt stratégiába foglaltuk, komoly munkát fektettünk abba, hogy konzorciumokat szervezzünk, s az ország több pontján vízitúra megállóhelyeket hozzunk létre, illetve fejlesszünk. Az újabb programmal arra törekszünk, hogy az iskolákkal, családokkal hétköznapi kapcsolatba léphessünk, szélesítsük a piramis alját, egyre több gyereket tudjunk bevonni a sportágba, akik a későbbiekben akár olimpiai bajnokokká is válhatnak – mondta Baráth Etele, a szövetség elnöke.
Révész Máriusz kormánybiztos szerint Magyarország történetében sosem volt ilyen léptékű fejlesztés ezen a területen, a kormány összesen 14 milliárd forintot fordít a szabadidősportok erősítésére és összehangolására, amelyben a Magyar Kajak-Kenu Szövetség van a segítségére.
„Ez a szövetség az élsport mellett felvállalta a vízisport fejlesztésével kapcsolatos társadalmi felelősséget. Nem elégszenek meg azzal, hogy profi sportolóik kiváló eredményeket érnek el a világversenyeken, hanem koordinálják a kajak-kenu kultúrájának széleskörű terjesztését is, ami példaértékű. Ha jól tudom, már 150 körüli azon megállóhelyek száma, amelyek bekerültek a Bejárható Magyarország programba és ez még nem a vége – folytatta Révész Máriusz, aki reméli, hogy az új programmal megsokszorozzák a vízitúrázó családok, iskolák számát. – A mai világban, olyan trendi kihívásokat kell a gyerekek elé támasztani, amellyel el tudjuk vonni őket a számítógépes játékoktól, amellyel fejleszthetjük a természettudatosságukat és elősegíthetjük, hogy megismerjék a környezetet és annak védelmét is. A program fontos eleme az iskolai csoportok táboroztatásának segítése, ehhez felvállaljuk a tanárképzést is. Minden olyan iskola pályázhat majd a programunkra, amelyben már legalább egy tanár megtanulta a „vízenjárással” kapcsolatos szabályokat – tette hozzá a kormánybiztos.
Schmidt Gábor, a szövetség főtitkára arról beszélt, hogy a vízitúra megállóhelyekkel kapcsolatban olyan webes rendszer létrehozásán dolgozik a szövetség, amely a megállóhelyek felszereltségén kívül bemutatja az adott térség természeti adottságait és a környék kulturális lehetőségeit is, így egy telefonos applikáción keresztül mindenki megtervezheti majd a maga túráját.
Kozák Danuta, a sportág ötszörös olimpiai bajnoka, Rió hőse gyerekkori vízitúrás élményeket idézett fel, amelyek nélkül ma nem lehetne sportága legjobbja.
„A vízitúrás élmények, emlékek a nehéz időszakban sokszor átsegítenek. Hogy miért? Mert ennek köszönhetően szerettem meg a sportágat, a víz közelségét. Szeretném, ha minél több gyerek megismerné ezt az életérzést, s az se baj, ha nem lesz belőlük élsportoló, a lényeg, hogy megtapasztalják az élő vizek és a sportág egyedi hangulatát” – mondta Kozák Danuta.