Amdala.hu Amdala Magazin és Hírportál. Friss hírek, bulvár, sport, kultúra.
Az Opera októberben nyitja új kávézóját és ajándékboltját, majd 25-én, Szikora János rendezésében bemutatja a 30 éve nem játszott Werthert. Az Erkel Színházban Goldmark: Sába királynője című operájának kőszínházi bemutatóját láthatja a közönség Káel Csaba rendezésében, majd 27-én és 28-án a Benyovszky című nagyszabású produkció kerül színre a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásában.
Új Opera Shop és Opera Café!
Az Opera 2018-ig szóló beruházási stratégiai tervének megfelelően a szervezési osztály az Opera művészbejárójával szemközti Hajós utca 13-15. szám alatti ingatlanba költözött, így az operaházi felújítás első, a látogatók által is megtapasztalható, konkrét eredményeként 2014 szeptemberében megnyílt az Opera és az Erkel Színház új Értékesítési Centruma. A földszinti részen, a közönségtől hosszú évekig „ideiglenesen” elvett, mobil parapettel elkerített területeken hamarosan megkezdődött az épülethez méltó operaüzlet és kávézó kialakítása.
A munkálatok befejeztével, idén ősszel a publikum visszakapja kedvelt találkozóhelyeit, ráadásul két további egységgel gazdagodott az Opera által nyújtott szolgáltatások köre. Ha a világ bármely jelentős operaházában megforduló látogatók egy kis szuvenírt szeretnének magukkal vinni emlékül, tágas, korszerű, jól felszerelt ajándékbolt várja őket exkluzív termékekkel, az adott intézményre jellemző tárgyakkal. A világszínvonalú „merchandising shop” régi adóssága a budapesti Operának: új szuvenírboltja immár folyamatosan bővülő árukészlettel, márkázott termékpalettával várja vásárlóit. Az Opera Shop megközelíthető a Dalszínház utcai bejárat felől vagy a főbejáraton át, az aulában található központi ruhatár felől.
A korábbi, Hajós utcai jegycsarnokban kialakított kávéházban idén októbertől a legfinomabb sütemények és italok várják az Operánál találkozni vágyókat és az előadások látogatóit, nyáron pedig a Szfinx-terasz is fagylaltozóhellyé válhat. Lesz itt lemezsarok, és immár nemcsak a belsősök, hanem mindenki megtekintheti azt a régebben „titkos” arcképcsarnokot, amelynek falain az elmúlt száz év ének-, balett- és zenekari művészeinek, karmestereinek és örökös tagjainak portréfestményei is láthatók.
A kávéház és az Operaház, valamint az Erkel Színház büféinek és VIP helyiségeinek üzemeltetésére, gasztronómiai kínálatának kialakítására 2015. május 5-én írt ki pályázatot az intézmény. A beérkezett öt érvényes ajánlat közül a Belvárosi Gasztronómia Kft. nyerte meg a tendert, így az Opera a Zsidai Gasztronómiai Csoporttal – az idén 33 éves családi céggel – kötött szerződést. A cég évente közel egymillió vendéget szolgál ki éttermeiben (úgy mint a Pierrot, a 21 – A Magyar Vendéglő, a Pest-Buda Vendéglő, a Pest-Buda Terasz, a Baltazár, a Kempinskivel közösen működtetett ÉS Bisztró, valamint az ÉS Deli, a Spíler, a Spíler Shanghai és a Spíler Biergarten), amelyeket folyamatosan díjaz és ajánl a Michelin Guide és a Gault Millau Guide.
Werther – a második operaszínpadi bemutató az idei évadban
Goethe mindössze 6 hét alatt írta meg Az ifjú Werther szenvedései című levélregényt, amely egy fiatal költő reménytelen szerelmét meséli el, aki a kínok elől végül a halálba menekül. A mű azonnal bestseller lett, egy csapásra híressé tette szerzőjét és elindította a „Werther-kultuszt”: a nők Eau de Werther illatot viseltek, a férfiaknak „Werther-ruhadarabokat” árultak, valamint kisebb öngyilkossági hullám indult el Németország-szerte.
Jules Massenet, korának legjelentősebb francia operaszerzője kiváló érzékkel találta meg a zenei és drámai nyelvet, amely által a német episztolából az operairodalom egyik legszívszorítóbb szerelmi története lett, amelyet a világhírű karmester, Michel Plasson vezényletével, Szikora János rendezésében láthat a közönség Operában október 25-től.
Jules Massenet-t 1887-ben fejezte be a Werthert. Bemutatója 1892 februárjában Bécsben volt, így a francia opera először német nyelven szólalt meg. A párizsi színrevitelre még egy évet kellett várni; a darab azonban nem lett egy csapásra sikeres. 1903-ban tűzte újra műsorára az Opéra-Comique, s ettől fogva valósággal megőrült Párizs és a fél világ az operáért, melyben a karácsonyi gyermekdalok harmóniái közepette egy szerelmes férfi haldoklik. A Magyar Állami Operaház eddig mindössze egy produkcióban játszotta a Werthert, kilencvenkét évvel a bemutatója után, 1984-ben. Pedig az opera az 1892-es ősbemutató után sorra hódította meg a jelentős városokat, Genf, Párizs, Brüsszel, Chicago, New York, Szentpétervár, London és Milánó következett. A Werther az első széria után ugyan időnként felbukkant a színházak műsorán, de nem volt igazán népszerű darab. Az 1980-as években azonban olyan tenorcsillagok, mint Alfredo Kraus, Plácido Domingo vagy José Carreras tanulták meg és énekelték világszerte a címszerepet. Nekik köszönhető, hogy napjainkban a Werther az egyik legnépszerűbb francia opera, amit jelenleg is számos operaház tart műsorán, olyan kiválóságokkal, mint Rolando Villazón, Jonas Kaufmann és Thomas Hampson. Budapesten Arturo Chacón-Cruz és Nyári Zoltán énekli a címszerepet.
Szikora János a színrevitellel kapcsolatban elmondta: „Massenet Wertherje egy érdekes mátrix. Goethe és Massenet, a XVII. és a XVIII. század mátrixa. A költő Goethétől a zeneszerzőig nagy utat tesz meg, a felvilágosodás végétől a polgárosodás zenitjéig. Így aztán Goethe fiatal, magányos férfialakja Massenet-nél már kissé idejét múlt. Maga a szenvedély, aki beleütközik a felismerésbe, hogy nem lehet szabályok nélkül élni, a társadalom nem erre van berendezkedve. A színpadi látvány, Werther szobája, a költő fekete, sötét magányának szimbólumaként jelenik meg.” Díszlet: Horesnyi Balázs, jelmez: Kovács Yvette Alida.
A Werther vendégművészei
Michel Plasson az egyik legelismertebb francia karmester, akit főként francia operák tolmácsolójaként ismerünk. Az USA-ban folytatatta tanulmányait, pályafutása során Amerika és Európa legnagyobb zenekarait egyaránt dirigálta, emellett a világ legjelentősebb operaházaiban (Metropolitan, Chicago Lyric Opera, Covent Garden stb.) lépett fel vendégkarmesterként. Számos lemezfelvétele főként ismert és kevésbé ismert francia operákra fókuszál.
A mexikói Arturo Chacón-Cruz hazájában 1999-ben debütált, a Carnegie Hallban pedig 2002-ben mutatkozott be Mozart Koronázási miséjében. 2005-ben megnyerte az Operalia Énekversenyt, ezután Észak-Amerika operaházaiban (Los Angeles Opera, Washington National Opera, Houston Grand Opera) énekelt főszerepeket, de meghívást kapott olyan jelentős európai színpadokra is, mint a madridi Teatro Real, a milanói Scala, a velencei La Fenice, a bécsi Theater an der Wien és a Berlini Állami Operaház. 2010-ben Lorin Maazel vezénylete alatt Kínában is bemutatkozott.
Sába királynője – kőszínházi bemutató: Erkel Színház, október 24.
Idén ünnepeljük Goldmark Károly születésének 185., halálának 100. évfordulóját. Legsikeresebb művét, a Sába királynője című operát éppen 140 éve mutatták be. „Annak ellenére, hogy a kezdetekkor hatalmas sikerrel indult a darab – Bécs után bemutatták New Yorkban, Londonban és Milánóban is, vezényelte Mahler (Budapesten) és Richard Strauss is – mára hiánycikk a világ operarepertoárján” – mondja Káel Csaba rendező. Nagyszabású, látványos színrevitelét a júliusi, margitszigeti előbemutató az Erkel Színház közönsége is láthatja.
Az antik mesék tanúsága szerint Sába királynője a bölcsesség megszállottja volt, s azért utazott a kor legbölcsebbnek tartott uralkodójához, Salamonhoz, hogy próbára tegye tudását. A Bécsben élő, vallásos zsidó családba született, magyarságát híven őrző Goldmarkot egyik tanítványának szépsége ihlette a különös, bibliai tárgyú, túlfűtött szerelmi háromszögtörténet megírására a szeszélyes királynő, egy fiatal jeruzsálemi diplomata és a főpap lánya között. „Tanúi lehetünk annak, hogy egy ember elveszíti önmagát – emeli ki a rendező. – Ez a jelenség a mai világban is ismerős: a virtuális térben annyi impulzus éri az embert, annyi dolog hullik ránk, hogy félő: nem találjuk önmagunkat. A darab arról is szól, hogy sorsunk hogyan függ a környezet hatásaitól. Az erkölcsi mondanivaló mellett pedig két világ – Salamon és Sába világának – találkozása is fontos dimenziója a történetnek.” A szecessziót idéző díszletet Szendrényi Éva, a látványos jelmezeket Németh Anikó tervezte. A címszerepben Gál Erika és Németh Judit, a főbb szerepekben Sümegi Eszter és Bakonyi Anikó, Szemerédy Károly és Kelemen Zoltán, valamint Palerdi András és Fried Péter lép színpadra. A szerelmes Asszád szerepében László Boldizsár és Nutthaporn Thammathi, a thai születésű, németországi tenor látható. A karmesteri dobogón: Kovács János és Szennai Kálmán.
Október 27-28.: Benyovszky az Erkelben!
„Fergeteges Erkel-estek, avagy néptáncprogramok a legnagyobb magyar színházban” címmel új sorozatot indít a Magyar Állami Operaház, együttműködve az ország legnagyobb néptánchagyományt őrző együtteseivel. Fellép a Magyar Nemzeti Táncegyüttes, a Magyar Állami Népiegyüttes és a Duna Táncegyüttes. A sorozat első darabjaként a Nemzeti Táncegyüttes produkcióját láthatják két alkalommal, október végén.
Benyovszky Táncjáték Benyovszky Móric kalandos életéről
A táncjátékban egy rendkívüli ember szenvedélyes és viszontagságos életútját követve „bejárjuk” szinte az egész világot, mint ahogy tette azt a híres kalandor, népszerű világutazó és emlékíró a 18. század közepén. Benyovszky Móric, ez a művelt, több nyelven beszélő, a nők számára szinte ellenállhatatlan vonzerővel bíró férfi, gondolataival és ötleteivel jócskán megelőzte korát.
Benyovszky a magyar huszárkapitány és gróf, a szlovák földbirtokos és a lengyel hazafi, előbb orosz hadifogoly Kamcsatkán (ahonnan a világ első függetlenségi kiáltványának megalkotása után elmenekül), majd francia hős, s végül Madagaszkár királya lesz. Színes élettörténete alapján, tetteinek különlegessége miatt méltán nevezhető kora egyik legkiemelkedőbb személyiségének. A darab érdekessége, hogy az idősebb, emlékeit felidéző Benyovszky szerepében Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színművészt, míg a fiatal Benyovszky szerepében Zámbó István Prima Primissima-díjas táncművészt láthatjuk.
A táncjáték forgatókönyvét írta: Vincze Zsuzsa Zeneszerző és a dalversek írója: Szarka Tamás (Ghymes együttes) Kossuth-díjas Díszlettervező: Tóth Kázmér Benyovszky Móric szerepében: Oberfrank Pál és Zámbó István Hanszky Zsuzsanna: Eredics-Fekete Zsuzsanna Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán (Kossuth-díjas, Kiváló Művész)
