Újra Öt tánc – modern balett est az Erkelben

Szentimentális, fülledt, sodró – gyakorlatilag minden, szerelemmel és szexszel kapcsolatos jelzővel illethető az Öt tánc című modern balett est. Négy sztárkoreográfus öt, egymást követő alkotása: ezzel az összeállítással búcsúzik az Erkel Színház a 2013/2014-es évadtól.

Június 12-től négy estén át lesz műsoron a Magyar Nemzeti Balett tavaly nagy sikerrel bemutatott műsora, amely a párkapcsolat, a szerelem, a szexualitás témakörét járja körül. Lukács András Örvény címűdarabja, valamint Wayne Eagling Duettje és David Dawson A napfény természete c. alkotása mellett két Jiři Kylián-koreográfia, a Hat tánc és a Petite Mort szerepel a programban.

A Petite Mort a szexuális aktus eksztázisának poétikus, furcsán jelentőségteljes ábrázolása. Ezt az érzést franciául a “kis halál” szóösszetétellel írják le, és valóban lehetséges, hogy a gyönyör pillanata egyben emlékeztető is: életünk relatíve rövid, s a halál mindvégig a közelünkben marad. A koreográfiát – Mozart zenéjére – hat férfira és hat nőre készítette Kylián – valamint hat kardra, melyek táncpartnerként szolgálnak, s ebben a minőségükben olykor rakoncátlanabbnak és makacsabbnak bizonyulnak, mint egy hús-vér ember. Mozart-szerzeményre koreografálta Kylián a Hat táncot is. A darab, szórakoztató jellege miatt, világszerte nagy népszerűségnek örvend, ám az alkotó szerint nem lenne szabad csak a börleszket látni benne: a zenében rejlő humornak itt az lenne a valós szerepe, hogy ráirányítsa a figyelmünket értékeink relativitására. A napfény természete a tánc és a zene nyelvén keresi a választ arra: hányféle módon található meg az igazi, tiszta szerelem? Ez az a törekvés, amely összeköti az emberiséget, az a folyamat, amely mindig, mindenhol jelen van a világban. Az 1995-ben Lisszabonban bemutatott romantikus kettős, a Duett Wagner Trisztán és Izolda c. operájából Izolda szerelmi halálának zenéjére készült. A bonyolult emelésekkel teletűzdelt látványos koreográfia kivételesen magas technikai felkészültséget igényel a táncosoktól. Lukács András, az első Seregi-díjjal kitüntetett fiatal hazai alkotó sok klasszikus elemet használ koreográfiáiban, ugyanakkor a külföldön eltöltött években nagyon sok hatás érte a modern technikák terén is. Alkotóként ezek ötvözésével hozza létre saját, egyedi stílusát. Az Örvényben a szűrt, hideg fényekkel, a vizes hatású jelmezeivel és a spirális mozdulatokkal nem történetet kíván elmesélni, sokkal inkább érzelmeket, gondolatokat kíván ébreszteni a mozdulatokon és Philip Glass magával ragadó zenéjén keresztül. A különleges alkotás a katarzis erejével hat a nézőkre.

Június 12-én, 13-án, 14-én és 15-én, a Magyar Nemzeti Balett Öt tánc estjein a modern és a klasszikus balett, de a zene szerelmesei, valamint a komoly és a humoros darabok kedvelői is megtalálják a maguk darabját, ahogy azok is, akik csak most ismerkednek a tánc műfajjal.