Újrahasznosított muzsikával hódít a Cimbaliband

A tíz éves bulizenekar, a Cimbaliband egy évtized alatt – ami a koncertjeinek számát, menedzselését illeti – vérprofivá változott, de a zenéje továbbra is friss, ötletes, poénos, sodró erejű maradt. Pedig a két testvéren, Unger Balázson és Gergőn kívül mindenki új arc a csapatban. Egy gasztronómiai élményekkel gazdagított, nagy sikert aratott lemezbemutató koncert a veresegyházi Katlan Tóniban a zenekarvezető, Unger Balázs jó döntését igazolta. A Cimbaliband egy régi és egy vadonatúj tagjával beszélgettünk.

 cimbaliband

– Ha valaki a kezdet kezdetétől ismeri az énekesi pályafutásodat, a legkevésbé a Cimbaliband oszlopos tagjának tudna elképzelni…

Danics Dóra: Saját zenekarokkal próbálkoztam hosszú ideig, sőt még ma is dolgozom egy fiatalemberrel a régi időkből a saját projektemben. A televíziós tehetségkutató megnyerése után három évvel engedett az élet ilyen irányba is elindulni, mint a Cimbaliband. Amióta, úgy nyolc éve lehetett, egy barátnőm felhívta a figyelmemet rájuk, szeretem a zenéjüket, nekem mindig is bejött a világzene. Az persze más kérdés, hogy az én egyéniségem, énekhangom illik-e hozzá, technikai ismereteim elegendőek-e ahhoz, hogy az énekesük legyek. Egy régi-régi kapolcsi pálinkázás során beszélgettem először Balázzsal. Elárultam neki, hogy a telefonom csengőhangja egy Cimbaliband dal, és ha úgy adódik, szívesen lennék vendégénekesnő egy koncertjükön. Idén szeptemberben aztán újra találkoztunk: egy rendezvényen ők is és én is szerepeltünk. Balázs zenészeket, sőt énekesnőt is keresett, mert mint mondta, a zenekar többi tagja már a saját álmait akarja megvalósítani, az énekesnőjük pedig sokallja a fellépéseket, inkább az óvónői hivatásánál marad. Én akkor szakítottam a menedzsmentemmel, egyedül voltam, kerestem, kivel tudnám elképzelni a közös munkát. Túl sok gondolkodási időm nem volt, mert azonnal elkezdődtek az új Cimbaliband album, a Recycle felvételi munkálatai. Most már örülök, hogy belevágtam, de volt egy kis feszültség bennem az elején, mert ez más feladat volt az eddigiekhez képest, ilyen típusú zenét, dalokat nem énekeltem. A pop felől érkezve a népdalszerű szerzemények felé komoly próbát jelentett számomra, mert mindenképpen azt akartam, hogy ne sértsek semmilyen fület a hangommal, stílusommal, szóval, hogy ne lógjak ki a zenekarból, megfeleljek az elvárásaiknak.

Unger Gergő: A zenekart egyre több helyre hívják, egyre több fellépést vállalunk külföldön is, ez egész embert kíván, ezt már csak szervezetten lehet csinálni. Fizikailag is állandóan topon kell lenni ahhoz, hogy a sok utazás, koncert ne vegye el az összes energiánkat, és mindig azt a színvonalat tudjuk nyújtani a közönségnek, amit megszoktak, elvárnak tőlünk. Változtatnunk kellett.

– Milyen zenét akart játszani induláskor a Cimbaliband?

Unger Gergő: Én csak a megalakulása után fél évvel csatlakoztam a zenekarhoz egy teljesen más világból, a rockzenéből, de hamar megtaláltam magam benne. Kitűzött célok nem voltak, sodródás volt mindenfajta zenei stílus, műfaj, irányzat felé. Szimpatikus volt az alapfelfogás, hogy becsülni kell a saját kultúránkat, de nyitottnak kell lenni más népek zenéje iránt is. A Cimbaliband védjegye az örömzenélés, és bár ez fejlődött az idők során, a bulizenekar jellegét nem veszítette el, mert az egyéniségünkből adódik, hogy őszintén játszunk. Mi is élvezzük azt, amit csinálunk. Ezért tudunk együtt szerepelni amerikaitól japán zenészig mindenkivel. A világzene a világ összes muzsikusának valóban közös nevező. Ez a nyelv az, amit mindenki ért, amin a zenészek beszélni tudnak a színpadon. Amit lehet, ellesünk egymástól, állandóan új technikákkal, megoldásokkal gazdagodunk. Felgyorsult a világ, gyors a tempó a zenében is, nem szabad leragadni. A profi körülmények, a saját kisbusz, hangszerek, technikai felszerelések, az állandó hangtechnikusunk, aki már zenekari tagnak számít, mindenképpen előnyére szolgál a produkcióinknak, még bátrabbá, bevállalósabbá tesz bennünket.

– Az új lemez mottója az újrahasznosítás. Újrahasznosítjátok a rég elfelejtett dallamokat?

Danics Dóra: Meg a stílusokat, technikákat, hagyományokat. A lemez készítése során többször visszahallgattam másképp megszólaltatva a hangom. Tanulságos történet volt…

Unger Gergő: A Cimbaliband saját szerzeményeket játszik. Hétköznapi témák, szerelem, bánat, háború, kávé, bicaj, a jól ismert figura az iskolákból, Marika néni, a segítőkész takarítónő. Szóval minden, ami jól használható, mondjuk úgy, újrahasznosítható ma a népzenéből, benne van a dalaink zenéjében és szövegeiben, sajátságosan belekunkorítva.

 

Horváth Gábor Miklós