Választás 2022 – A választás kitűzésével megszűnt az NVB-be delegált tagok mandátuma

Áder János köztársasági elnök április 3-ára írta ki a parlamenti választás időpontját. Az országgyűlési választás kitűzését követően a jogszabályok értelmében módosul a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) személyi összetétele; a választás kitűzésével megszűnt az országgyűlési frakcióval rendelkező pártok NVB-be delegált tagjainak mandátuma, és helyükre az országos listát állító pártok és országos nemzetiségi önkormányzatok küldhetnek majd megbízott tagokat.

    Az Országgyűlés 2013 szeptemberében megválasztotta a most is hivatalban lévő NVB tagjait és póttagjait, és 2020-ban a lemondott tagok és póttagok miatt új póttagokat is választott az Országgyűlés.
    A választott tagok mellett az NVB-ben pártok megbízottai is helyet foglalhatnak: az Országgyűlés alakuló ülésétől a következő országgyűlési választás időpontjának kitűzéséig a parlamentben frakcióval rendelkező pártok egy-egy tagot delegálhatnak a testületbe.
    Az országgyűlési választás kiírásával egy időben megszűnik a pártdelegáltak mandátuma, ettől kezdve a testületnek csak az Országgyűlés által választott tagjai lehetnek, egészen addig, amíg a választáson induló pártok és országos nemzetiségi önkormányzatok nem állítanak országos listát.
    Az országos listájuk nyilvántartásba vételének jogerőssé válásától a pártok egy-egy tagot delegálhatnak az NVB-be, közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak egy személy delegálására. A nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok is megbízhatnak egy-egy személyt a képviseletükkel az NVB-ben, azonban ezek a tagok csak a nemzetiségeket érintő ügyekben szavazhatnak.
    Az országgyűlési képviselők választásán az országos lista állítása jogán az NVB-ben helyet foglaló NVB-delegáltak megbízatása az Országgyűlés alakuló üléséig tart.
    Az NVB feladatai közé tartozik a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése, és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása.
    Általános feladata, hogy iránymutatást adjon ki a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezéséért, az egységes joggyakorlat kialakításáért.
    Az NVB dönt a hatáskörébe tartozó kifogásokról – például a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásokról -, valamint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságok határozatai elleni fellebbezésekről. Ha törvénysértés jut a tudomására, kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.
    További feladatai is vannak az NVB-nek az országgyűlési választáson: dönt az országos listák és az azokon szereplő jelöltek nyilvántartásba vételéről, kisorsolja az országos listák sorszámát.
    A szavazást követően az NVB felügyeli a levélben érkezett szavazatok számlálását, és megállapítja a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazásának eredményét.
    A Nemzeti Választási Bizottság állapítja meg, mely jelölőszervezetek listái érték el a törvényben meghatározott ötszázalékos szavazathatárt; ezen listák jelöltjei juthatnak mandátumhoz. Legkésőbb a szavazást követő 19. napon megállapítja a választás eredményét. Az NVB elnökének feladata, hogy kiadja a mandátumot szerző képviselőknek a megbízólevelet.
    A választást követően az NVB elnöke beszámol az Országgyűlésnek a képviselő-választásról.

MTI