Vasárnap kezdődik az advent

Vasárnap kezdődik az advent, a karácsonyra való lelki felkészülés négy vasárnapot felölelő időszaka. A templomokban országszerte advent első vasárnapjának liturgiáját tartják. Budapesten a Szent István-bazilikánál Rogán Antal V. kerületi polgármester, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője mond köszöntőt.

    Advent első vasárnapja alkalmából Szegeden Kiss-Rigó László szeged-csanádi megyés püspök és Botka László szocialista polgármester gyújtja meg az első gyertyát a város óriási adventi koszorúján. Ökumenikus istentisztelet keretében adventi üzenettel készülnek a történelmi egyházak vezetői és lelkipásztorai Egerben, ahol köszöntőt mond és az első gyertyát meggyújtja Habis László polgármester.     A Jézus születésének ünnepére való várakozást a böjt, a bűnbánat és a tettekben megnyilvánuló jócselekedetek mellett a kifejezetten csak erre az időre jellemző katolikus szertartások és szokások is segítik.     Az adventi készület hagyománya a 4. századból ered, amikor a vízkeresztkor tartott keresztelések előtt háromhetes előkészületi időt tartottak. A következő században ez a várakozás átalakult: már a karácsonyra, Krisztus megszületésének ünnepére készültek lelkileg a keresztények az ünnepet megelőző hat héten keresztül, ebből rövidült le a négy vasárnapot átívelő adventi időszak.     A három lila és egy rózsaszín gyertyával feldíszített adventi koszorú hagyománya a közös karácsonyvárást segíti, egyre inkább nemcsak a templomban, hanem a családokban és más közösségekben is. A gyertyák színei szimbolikus jelentőséggel is bírnak: a lila a bűnbánatra, a rózsaszín az örömre utal.     A legjellegzetesebb adventi liturgia a napfelkelte előtt tartott hajnali “angyali mise”, a roráté – ez a Szűz Máriával való várakozás népi megnyilvánulása. Az adventi időszakban a templomi oltárokat nem díszítik virággal, az orgona csak az énekek kíséretére szorítkozik, a miséző pap violaszínű miseruhát ölt.     Az advent egyik kedvelt szokása még a keresztény családok közös, úgynevezett Szent Család-járása. Ennek során egy kisebb közösség tagjai vagy több család gyűlik össze hétről hétre más-más otthonban a Szűz Máriát, Szent Józsefet és a gyermek Jézust ábrázoló kép előtt, hogy együtt imádkozzanak. A régen inkább vidéken elterjedt hagyományt egyre több városi plébánia honosítja meg, ezzel is a közösségteremtést támogatva.

Forrás:MTI