Végső búcsút vettek Torgyán Józseftől

Több százan vettek végső búcsút Torgyán József egykori földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztertől, a Független Kisgazdapárt (FKGP) volt elnökétől kedd délelőtt Budapesten, a Szent István-bazilikában.

Cseh Mária, Torgyán József özvegye és fia, Torgyán Attila érkezik a Független Kisgazdapárt volt elnöke, korábbi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter búcsúztatására a Szent István-bazilikába 2017. február 14-én. Torgyán József 85. életévében, január 22-én hunyt el. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

    A búcsúztatáson megjelent Orbán Viktor miniszterelnök, Gulyás Gergely és Jakab István országgyűlési alelnök és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
    Torgyán József január 22-én, életének 85. évében hunyt el; hamvait a Farkasréti temetőben helyezik végső nyugalomra.
    A család, a barátok és az egykori politikustársak nevében búcsúzók mindegyike azt emelte ki: Torgyán József életútját a vidék és a vidékiek iránti mélységes elkötelezettség, az elesettek iránti empátia és segítőkészség jellemezte.
    Bánk Attila egykori kisgazda frakcióvezető – fia, Bánk Levente által felolvasott üzenetében – kiemelte: Torgyán József számára az első a család volt, de töprengései, aggódásai legfontosabb témájaként a vidék és annak sorsa jelent meg. A politikust “a vidéki kisember megalkuvás nélküli képviselőjeként”, “a vidék Magyarországának vitathatatlan védelmezőjeként” jellemezte.

Torgyán Attila beszél édesapja, Torgyán József, a Független Kisgazdapárt volt elnöke, korábbi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter búcsúztatásán a Szent István-bazilikában 2017. február 14-én. Az első, távolabbi padsorban balra Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó, a közelebbi padsorban jobbra Cseh Mária, Torgyán József özvegye. Torgyán József 85. életévében, január 22-én hunyt el. MTI Fotó: Kovács Tamás

    Kiemelte: Torgyán József mondta ki azt, amit ma minden politikai erő képvisel, hogy a magyar földnek magyar gazdák kezében kell lennie, de ő volt az is, aki soha nem látott költségvetési forrásokat szerzett az agráriumnak, és máig működő falugazdász-hálózatot teremtett.
    Az egykori munkatársak, barátok nevében emlékező Sinóros-Szabó Botond arról szólt, Torgyán József Magyarország felemelkedésének zálogát a vidék felemelkedésében látta, és elválaszthatatlan egységként kezelte a vidéket, annak társadalmát.
    Felkészült, nyitott, érzékeny, igazságszerető és alázatos emberként emlékezett az elhunytra, aki “a hazáért és az igazságért küzdő politikus volt, aki mindig megmaradt embernek, gavallérnak, posztjának utolsó ikonikus politikusának”.

Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó virágot helyez el Torgyán József ravatalánál, a Független Kisgazdapárt volt elnöke, korábbi földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter búcsúztatásán a Szent István-bazilikában 2017. február 14-én. Torgyán József 85. életévében, január 22-én hunyt el. MTI Fotó: Kovács Tamás

    Egykori helyettes államtitkára, Kósa Ferenc beszédében azt emelte ki: Torgyán József fontos célja volt újra megteremteni azt a magyar parasztságot, amely évszázadokon keresztül az ország megtartó erejét jelentette.
    Mint mondta, Torgyán József nem volt agrárszakember, de évtizedes tapasztalatokat és sikereket felmutató tagokból állította össze csapatát.
    A politikus fia, Torgyán Attila azt hangsúlyozta: apja azon kevesek közé tatozott, akikben egyszerre van meg az érzékenység, az akarat, a szónoki képesség, az intellektuális-gondolati alap és az empátia, és hegedűművészként egy hatalmas karriert hagyott ott a jogért és a politikáért.
    Nem édesapám területe volt a politika – mondta, hozzátéve, hogy nagyon sok fájdalmat okoztak apjának a látott igazságtalanságok, ugyanakkor sokaknak okozott kellemetlenséget azzal, hogy kimondott bizonyos dolgokat.
    Hangsúlyozta: apja mindvégig tenni akart, és a maga eszközeivel tett is a kisemberekért, a faluért, a gazdaságért és a Független Kisgazdapártért.
    A Földművelésügyi Minisztérium (FM) saját halottjának tekinti Torgyán Józsefet.
    A politikus 1932. november 16-án született Mátészalkán. Középiskolába a budapesti Könyves Kálmán Gimnáziumba, valamint a Wágner Manó Gimnázium és Zenei Gimnáziumba járt, 1946-1950 között, ezzel párhuzamosan elvégezte a Zeneművészeti Főiskola hegedű főtanszakát.
    Egyetemi tanulmányait a budapesti jogi karon 1955-ben fejezte be kitüntetéses diplomával. Ezt követően ügyvédjelölt lett, 1957. március és július között a Fővárosi Bíróságon volt fogalmazó, majd 1958-ban bejegyezték ügyvédnek. 1990 júliusáig praktizált.
    Az 1956-os forradalom idején belépett a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártba, annak 1988-as újjászerveződésekor ismét bekapcsolódott a pártmunkába. 1989-1990-ben a párt főügyészeként, 1990 júniusától 1991 júniusáig mint a kisgazdapárt budapesti szervezetének elnöke tevékenykedett. 1991 áprilisától 1991. június 29-ig a párt társelnöke volt, majd 2002. november 10-ig az FKGP elnöki tisztét töltötte be.
    Az Országgyűlésnek 1990-től 2002-ig volt tagja. 1990-től csaknem egy évig, majd 1994 és 1998 között az FKGP frakcióvezetője volt, 1990 és 1998 között több parlamenti bizottság munkájában vett részt. 1998. július 8-ától – a választások nyomán létrejött, Orbán Viktor vezette Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányban – a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszteri posztot töltötte be, e tisztségéről 2001. február 8-án lemondott. Az FKGP 1992 februárjában kilépett a kormánykoalícióból.
    1998. szeptember 8-ától 2001-ig a Ferencvárosi Torna Club elnöke is volt. 2007-ben Megújuló Magyarország néven pártot alapított, amely egy évig működött.
    2000 áprilisában az FKGP országos nagygyűlése köztársasági elnöknek jelölte, de ő ezt nem vállalta. Felesége, Torgyánné Cseh Mária Pécsett operettprimadonna, 1994 és 2002 között országgyűlési képviselő volt.

Forrás:MTI