Végső nyugalomra helyezték Kulcsár Győzőt, a Nemzet Sportolóját

Végső nyugalomra helyezték hétfőn a szeptember 19-én, 77 éves korában elhunyt Kulcsár Győzőt, a Nemzet Sportolóját, négyszeres olimpiai bajnok párbajtőrözőt.

Gyászolók Kulcsár Győző négyszeres olimpiai, háromszoros világbajnok párbajtőröző, a Nemzet Sportolója temetésén a Farkasréti temetőben 2018. október 1-jén. Kulcsár Győző 77 éves korában, hosszan tartó betegség után hunyt el 2018. szeptember 19-én. MTI Fotó: Máthé Zoltán

    A Farkasréti Temetőben megtartott gyászszertartáson a magyar sport szinte minden jelentős alakja képviseltette magát, még az elhunyt egykori munkahelyéről, Olaszországból is érkeztek emlékezők.  
    Kulcsár Győző keresztény közössége nevében Száraz László atya szólt a több száz fős gyászoló tömeghez, s emlékeztetett arra, hogy a kiváló párbajtőröző Krisztust megváltójának és mesterének tartotta.
    “Sportbeli teljesítményén túl egész emberi személyisége ajándék lehetett az őt ismerők számára” – jelentette ki az atya, majd azzal folytatta, hogy egyik sportolótársa szerint Kulcsár Győző teljes életet élt, mindig tisztességesen. Szigorú volt a tanítványaival, de önmagától követelte meg a legtöbbet. Ugyanakkor sohasem bántott senkit, mindig mély szeretettel foglalkozott mindenkivel.

    Az állami sportvezetés nevében emlékező Szabó Tünde sportért felelős államtitkár úgy fogalmazott, Kulcsár Győző élete kitörölhetetlen része a magyar sporttörténelemnek és a sportcsaládnak.
    “A Nemzet Sportolója címet méltóképpen képviselte, ugyanakkor edzőként is számos kimagasló eredménnyel, győzelmek sorozatával ajándékozta meg a magyar nemzetet” – fogalmazott Szabó Tünde, aki szerint Kulcsár hűsége, lojalitása, hite máig példaértékű mindenki számára.
    Hozzátette: “Szoborszerű tisztasággal, de mindig emberien, példaképként élt. Soha nem tért le az általa helyesnek ítélt útról, s mindig az adás volt az élete”.
    Szabó Tünde szerint Kulcsár egyedülállóan mutatta meg, hogy magyarként is lehet sikeresnek lenni a nagyvilágban, “ezért lett belőle nemzetünk hőse”.
    A Magyar Vívó Szövetség, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesülete, a sporttársak, a tanítványok és a magyar sportközösség képviseletében az elhunyt egykori tanítványa, a kétszeres olimpiai aranyérmes Nagy Tímea méltatta Kulcsár Győzőt, akit olyan zseninek nevezett, akiből sugárzott az optimizmus, a vidámság, a bohémság, az élet szeretete, úgy tudott dolgozni és dolgoztatni, ahogy senki sem – ennek köszönhette sikereit.
    “Kivételes képességű ember volt, ezt az egész világ tudta” – jelentette ki egykori mesteréről Nagy Tímea.
    Végül az egykori csapattárs, Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, a NOB magyar tagja búcsúzott. A sportdiplomata arra hívta fel a figyelmet, hogy Kulcsár Győző igazi csapatember volt, hiszen négy olimpiai aranyérméből hármat, valamint a három világbajnoki elsőségét is csapatban ért el, s 16 éven át az ő nevével kezdődött a magyar párbajtőr-válogatott névsora.
    Schmitt hangsúlyozta: Kulcsár igazi Homo Ludens volt, mindenféle játékban bármikor kész volt részt venni.
    “Csodáltuk, hogy hetven évesen is kész volt beülni az iskolapadba azért, hogy szakedzői diplomát szerezzen” – emlékeztetett a korábbi köztársasági elnök.
    Beszédét azzal zárta, hogy “az olyan bajnokok, mint Kulcsár Győző erősítik nemzeti büszkeségünket, hazaszeretetünket és jó hírünket a világban”.
    A gyászszertartás a Magyar Himnusz hangjaival ért véget.
    Kulcsár Győző az 1964-es, az 1968-as és az 1972-es ötkarikás játékokon csapatban szerzett aranyérmet, Mexikóvárosban pedig egyéniben is győzött. Az 1972-es müncheni játékokon és négy évvel később Montrealban egyéniben bronzérmet nyert. Csapatban háromszoros világbajnok, továbbá két világbajnoki ezüst- és négy bronzérem tulajdonosa volt.
    Sportolói pályafutását követően, 1979-ben főtitkár volt a Magyar Vívó Szövetségben, majd hat éven keresztül szövetségi kapitányként tevékenykedett. Ezután 1986-tól 2001-ig az olaszországi Vercelliben edzősködött, tanítványai közül Maurizio Randazzo olimpia aranyat, Elisa Uga pedig ötkarikás ezüstöt is nyert. Hazatérve folytatta sikeres edzői pályafutását, irányításával Nagy Tímea 2004-ben, Szász Emese pedig 2016-ban szerzett olimpiai aranyérmet. Közben 2006-tól 2012-ig a párbajtőrözők szövetségi kapitánya volt.
    2004-ben a Nemzet Sportolójává választották. 2010 októberében világszerte nagyra becsült sportolói pályafutása, olimpiai és világbajnokokat nevelő edzői tevékenysége, példaértékű életútja elismeréseként a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést adományozták neki. 2012-ben Prima Primissima Díjat kapott. 2016-ban Magyar Érdemrend Középkeresztje, a csillaggal kitüntetést vehetett át. 2016-ban Pro Urbe Budapest díjjal ismerték el tevékenységét. A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) és a MOB közös életműdíját 2017-ben kapta meg.