Vélemények a minimálbér emelésről

Fotó: Juhász Melinda

A nettó minimálbér a kormányváltáskor 60 200 forint volt, jövőre 67 500 forint lesz, ennek az összegnek pedig kisebb a vásárlóértéke, mint a 2010-es minimálbéré volt – közölte Gúr Nándor, az MSZP alelnöke hétfőn az MTI-vel. Arra reagált, hogy a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán született megállapodás alapján jövőre 101 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum.     A szocialista politikus közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010-ben egy minimálbérből élő munkavállaló 230 eurónak megfelelő összeget vihetett haza, ma csupán 218-at, három éve még 320 kilogramm kenyérre futotta volna a havi minimálbérről, ma viszont már csak 250-re, az átlagfizetés vásárlóereje mára “moldovai szintre süllyedt”.     A 2014-es választások után az MSZP garantálni fogja a minimálbér vásárlóértékének növekedését – írta a szocialista párt alelnöke.

Az ING elemzője szerint foglalkoztatási szempontból kedvező, hogy a reál szintű minimálbér emelés mértékét meghaladja a 2014-re várt gazdasági növekedés, míg az Erste szakértője szerint ennek csak mérsékelt hatása lesz a foglalkoztatásra, a járulékbevételek azonban emelkedhetnek.     Jövőre 3,6 százalékkal 101 500 forintra nő a minimálbér és 3,5 százalékkal 118 000 forintra a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) hétfőn született megállapodás alapján. A felek 2014-re 3,5 százalékos béremelési ajánlást fogadtak el.     Balatoni András, az ING makroelemzője szerint mind foglalkoztatási, mind a vállalatok profitabilitása szempontjából kedvező megállapodás született. A szakértő kifejtette, hogy mivel a várt, 2 százalék körüli, vagy valamivel a feletti gazdasági növekedés meghaladja a reálbér-emelkedést (ami az elemzők által várt 2,1 százalékos infláció mellett 1,4-1,5 százalék lehet a minimálbéren, garantált bérminimumon foglalkoztatottak esetében), javulhat a vállalatok profitabilitása jövőre.     Az elemző szerint ennek köszönhetően a vállalati beruházások is bővülhetnek, ami pedig a foglalkoztatást javítja. Balatoni András úgy vélekedett, hogy nemzetgazdasági szinten 3,5-3,6 százaléknál jobban nőhetnek a bérek. Mivel a legfrissebb adatok szerint a belső fogyasztásban is fordulat látszik, a nemzetgazdasági ágazatok “széles bázisa” meg tudja, vagy tudná lépni a 3,5 százalékos béremelést a nem minimálbéren vagy garantált bérminimumon foglalkoztatottaknál is – mondta a szakértő.     Gabler Gergely, az Erste vezető makroelemzője hangsúlyozta, hogy a 3,6 százalékos minimálbér-emelés jóval magasabb a kormány által várt inflációnál, vagyis egyértelmű reálbér-emelkedést jelent. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy a kormány által várt 2,4 százalékkal szemben az Erste 2 százalékos inflációt vár 2014-ben, sőt itt lefelé mutató kockázatok vannak.     Úgy vélte ugyanakkor, hogy az emelés nem okoz kiesést a foglalkoztatásban, vagyis nem vezet elbocsátásokhoz. Gabler Gergely kifejtette: a feketefoglalkoztatás erősen jelen van a gazdaságban, így feltételezhető, hogy a minimálbérre bejelentetteknek csak egy része keres valóban minimálbért, azoknál a cégeknél pedig, ahol nem tudják kitermelni a minimálbért sem, egyébként is feketén foglalkoztatják az alkalmazottakat.     A szakértő véleménye szerint a foglalkoztatásra mérsékelt hatása lesz az emelésnek, ugyanakkor kedvező, hogy az államkasszába több járulékbevétel folyhat be a megemelt minimálbér után.

Forrás:MTI