A természetes fürdővizek ökológiai egyensúlyának fenntartásáról tartottak a napokban tapasztalatcserét az osztrák fővárosban. A 13. Wiener Dialogforumon öt kelet-európai nagyváros – köztük Budapest – delegációja tudhatta meg, hogyan csinálják a bécsiek.
„Európa jövője a városokban zajlik. A beköltözési hullám nagy kihívások elé állítja a közösségünket. Nemcsak a hagyományos, hanem az ökológiai infrastruktúra tekintetében is. Az egészséges környezetre, a zöldterületekre és pihenőövezetekre valamint a természet számára fenntartott területekre nagyobb szükség van, mint valaha.” – hangsúlyozta Erich Valentin, a bécsi közgyűlés képviselője a 13. Dialogforumon (Szakértői Fórum), amelyet 2015. június 16. és 18. között tartottak az osztrák fővárosban.
Michael Häupl polgármester meghívására a brünni, budapesti, krakkói, ljubljanai és prágai közigazgatás képviselői a LIFE+ Alte Donau projekt kapcsán megismerhették, hogy milyen lépéseket tesz Bécs a város egyik legkedveltebb szabadvízi fürdőhelyének megőrzésére. A klímaváltozás és a természetes fürdővízként való fokozott igénybevétel ugyanis egyre nagyobb kihívások elé állítja a természetes vizeket, így az Alte Donaut (Öreg Duna) is.
A Bécs 21. és 22. kerületében található, mintegy nyolc kilométeres természetes és szabadidős oázis évente csaknem egymillió látogatót vonz. Ezen kívül számos ritka és veszélyeztettet növény- és állatfaj élőhelye is. A 20 féle halfaj mellett élnek itt hódok, kétéltűek, szitakötők, mocsári nőszirom, tavirózsa és virágkáka is.
A felerészben az Európai Unió által finanszírozott, összesen 3,6 millió eurós költségvetésű LIFE+ Alte Donau projekt célja, hogy hosszú távon biztosítsa az Öreg Duna mint természetes oázist és városi pihenőhelyet. A hínár kaszálása során például úgynevezett védelmi övezeteket hagynak meg, hogy a halivadékok zavartalanul fejlődhessenek és a vízminőség se romoljon. A hiányzó vízmozgás pótlására – és ezzel a túlzott algásodás megszüntetésére – 2016 tavaszától a Neue Donauból (Új Duna) vezetnek át vizet, méghozzá egy vízinövényekkel álcázott biológiai talajszűrőn keresztül.
Mivel a projekt másik vállalása, hogy a lakosság számára méginkább hozzáférhetőbbé teszik a területet, idén tavasszal egy 23 ezer négyzetméteres rétet nyitottak meg a nagyközönség előtt. A 80-as évek óta privát használatban lévő területet 2014-ben adta vissza a bérlője a városnak, hogy néhány óvatos és természetközeli átalakítás után – nyilvános vécé telepítése, 30 fapad és 10 asztal kihelyezése – ingyenesen hozzáférhetővé tegye a bécsiek számára. A partszakasz megnyitásával évtizedek óta a legnagyobb zöldterület vált elérhetővé a lakosság számára az osztrák fővárosban.