Washington pozitívan értékelte az Egyesült Államok melletti magyar politikai kiállást

Az amerikai külügyminisztériumban nagyon pozitívan fogadták azt a magyar politikai kiállást az Egyesült Államok mellett, amelyet az elmúlt hetekben Szíria ügyében tapasztaltak – mondta az MTI-nek helyi idő szerint csütörtökön Takács Szabolcs helyettes államtitkár, a külügyminisztérium politikai igazgatója

    Takács Szabolcs az amerikai külügyminisztériumban csütörtökön A. Elisabeth Jones-szal, a közel-keleti térségért felelős államtitkárral és Philip Reekerrel, a kelet-európai térségért felelős helyettes államtitkárral folytatott megbeszélést.     A magyar külügyi tárca politikai igazgatója emlékeztetett rá, hogy Magyarország már tavaly decemberben megszakított minden kapcsolatot Aszad rezsimjével. “Ezt a politikát határozottan folytatva, a közép-európai térségből elsőkként álltunk ki politikai deklarációnkkal az Egyesült Államok mellett” – mondta.     “Az Egyesült Államok a szövetségesi viszonyunk, az atlanti politikánk melletti elköteleződésként értékelte azt is, hogy a saját térségünkből elsőkként csatlakoztunk az úgynevezett szentpétervári dokumentumhoz, amelyet a G20 csúcstalálkozóján amerikai kezdeményezésre fogadott el a csoport nyugati fele. Úgy látjuk, ezt az Egyesült Államok nagyon komolyan értékeli” – nyilatkozott Takács Szabolcs.     A helyettes külügyi államtitkár hangsúlyozta, hogy a következetesen képviselt magyar álláspont szerint a szíriai válság kulcsa hosszú távon csakis a politikai megoldás lehet, mert csak ilyen módon lehet elérni a hosszú távon fenntartható stabilitást és a békét, amivel az amerikai partnerek is egyetértettek.     “Támogatjuk, hogy az elmúlt napokban a diplomácia ismét nagyobb teret kapott, azt, hogy az amerikai külügyminiszter orosz partnerével megpróbálja kialakítani azokat mechanizmusokat, amelyek a politikai rendezés irányába fogják elvinni a válságot” – mondta.     “Szeretnénk elkerülni azt, hogy a tárgyalásokat az Aszad-rezsim csak időhúzásra használja fel. Tehát a nyomást fenn kell tartanunk a rezsimen és Magyarország továbbra is határozottan ki fog állni emellett az amerikai politika mellett, ami alátámasztja a szövetségi viszonyunkat” – tette hozzá.     Elmondta, partnerei köszönettel fogadták, hogy Magyarország abban is első volt a térségben, hogy felajánlotta: amennyiben kialakul egy olyan útiterv, amely a szíriai vegyifegyver-arzenálnak az ellenőrizhető átadását és megsemmisítését fogja megcélozni, abban magyar vegyifegyver-szakértők részt vennének.     Takács Szabolcs elmondta: a Szíriával kapcsolatos magyar állásfoglalás újabb pozitív visszajelzése, hogy pénteken a Fehér Házban fogadja majd Karen Donfried különleges elnöki munkatárs, a Nemzetbiztonsági Tanács európai ügyekért felelős főigazgatója is.     A helyettes államtitkár a visegrádi négyek magyar elnökségét képviselve csütörtökön Washingtonban részt vett egy olyan konferencián, amelynek célja az volt, hogy a közép-európai uniós országok, köztük a litván EU-elnökség, megosszák az Egyesült Államokkal az EU keleti partnetségi politikájával kapcsolatos törekvéseiket, elképzeléseit. A fórum társszervezői a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért külpolitikai kutatóintézet, a magyar visegrádi elnökség és Lengyelország voltak. A konferencián részt vett Eric Rubin, az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai térséggel foglalkozó helyettes államtitkára is.     Takács Szabolcs rámutatott: a november végi vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón “szeretnénk elérni, hogy Ukrajna aláírja az Európai Unióval a társulási megállapodást, valamint az úgynevezett mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodást”.     “Ezt a két dokumentumot szeretnénk parafálni Moldovával és Georgiával (Grúziával) is. Ez az a külpolitikai siker, amelyet megcélzott az Európai Unió, ezen belül Közép-Európa, ezen belül pedig a visegrádi térség és Magyarország” – mondta.     A helyettes államtitkár szerint a magyar diplomácia felkészült a vilniusi csúcsot követő időszakra is, és szeretné elindítani és rendszeressé tenni az olyan, miniszteri szintű találkozókat, amelyeken a visegrádi csoport és az uniós keleti partnerség részvevői – Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán és Fehéroroszország – meg tudnák vitatni azokat a politikai, társadalmi, gazdasági és biztonságpolitikai folyamatokat, amelyek erősítik az EU és a keleti partnerség országainak kapcsolatrendszerét.

Forrás:MTI